A karórák elsősorban férfiakhoz kötődő státuszszimbólumnak számítanak, a történelemben mégis a hölgyek csuklóján jelentek meg először. Egy határozottan nőközpontú könyvet fogok ma bemutatni, mely elénk tárja a sokunk által elfeledett tényt, hogy a női órák kulcsfontosságú szerepet töltenek be az órás világban.
Rhonda Riche The Wonderful World of Women’s Watches: Beauty Beyond Time címen megjelent albuma nem csak egy szép és elegáns képeskönyv, hanem egy teljes történelmi áttekintés a női órák kezdetétől, napjainkig. A könyvet 2025 áprilisában adták ki angol-német nyelven a teNeues Publishing UK Ltd / Gestalten Verlag gondozásában. Tekintélyt parancsoló mérettel rendelkező, keményborítású, gazdagon illusztrált, 256 ropogós oldal áll rendelkezésünkre, hogy belemélyedjünk a nőiségbe.
Bevezetés és egy kis történelem
A kezdés érzékenyen és inspiráló hangnemben vezeti be az olvasót a női karórák különleges világába. A szerző rámutat arra, hogy a női ketyegők története sokáig háttérbe szorult a férfi modellek technikai narratívája mellett. A bevezetés hangsúlyozza, hogy az órák nem csupán időmérő eszközök, hanem identitást, státuszt és személyes stílust kifejező tárgyak. Kiemeli, hogy a hölgyek már a karórák korai történetében is meghatározó szerepet játszottak, gyakran trendformálóként.
A szöveg kitér arra is, hogyan vált az óra, az ékszer és a funkcionális tárgy különleges ötvözetévé. A bevezető célja, hogy új perspektívát adjon a horológia világára, női nézőpontból. Ronda Riche arra ösztönzi az olvasót, hogy az órák mögött rejlő történeteket és kulturális összefüggéseket is fedezze fel. Összességében a bevezetés megalapozza a könyv fő üzenetét: a női karórák világa a szépségről, az önkifejezésről és az időn túlmutató eleganciáról szól.
A könyvben szó esik arról, hogy a korai órások a zsebórákat miniatürizált szerkezetekkel készítették, amelyeket főként a felső-középosztálybeli férfiak hordtak, mivel a női ruhákon nem volt zseb. A hölgyek ezért az órákat ékszerként – láncon, medálként vagy brosstűként – viselték. Az album első oldalai azonnal a gyökerekhez repítik vissza az olvasót, ugyanis 1810-ben a Breguet műhelyében megszületett valami egészen újszerű: az első, kifejezetten nők számára tervezett karóra.
A megrendelő Caroline Murat, Nápoly királynője volt, egy asszony, aki nemcsak rangjával, hanem kifinomult ízlésével is formálta korát. Az apró, ékszerszerű időmérő nem pusztán az órákat és perceket számolta, hanem egy új korszak kezdetét is jelezte: amikor az idő többé nem a zseb mélyén lapult, hanem finoman a csuklóra simult. A karóra elterjedésében fontos szerepet játszott a királyi udvar. A 19. században a kulcs nélküli (koronás) felhúzószerkezet feltalálása – amelyet Jean Adrien Philippe, a Patek Philippe egyik alapítója dolgozott ki – nagy áttörést jelentett, mert kisebbé és praktikusabbá tette az órákat.
A Patek Philippe 1851-ben kulcs nélküli medálórát készített Viktória királynőnek. 1868-ban pedig Koscowicz magyar grófnő megrendelésére elkészült az első svájci karóra: egy karkötőbe épített, apró óraszerkezetű ékszeróra. Bevallom már több éve keresgélek a női órák univerzumában, mégis a The Wonderful World of Women’s Watches albumban találtam pár érdekes és számomra ismeretlen darabot a régmúltból. Ilyen például az Omega egyik első 1906 körül átalakított, vörösarany modellje, melyen a 12-es index és a korona 3 óránál található, valamint az 1937-es Van Cleef & Arpels csiszolt, arany gömbökből készült, gyémántokkal kirakott kitűzős órája.
Most jön az izgalom
A történelmi utazás után a szerző kitér arra, hogy az időmérő lehet egyszerre ékszer, státuszszimbólum, örökség és érzelmi tárgy is. A női modelleket gyakran pusztán esztétikai szempontból értékelik, pedig sok esetben ugyanaz a technikai tudás és innováció állhat mögöttük, mint a férfi órák esetében. A könyv célja ennek a szemléletnek az árnyalása.
Az album egyik legizgalmasabb része a kiemelt óramodellek bemutatása, melyek egyszerre illusztrálják a nőiesség, a design és a presztízs kapcsolatát. Rhonda Riche gondosan válogatta össze a klasszikus és modern ikonokat, köztük a számomra legkedvesebb márkával indítva. Természetesen a Cartierről van szó és a Tank, valamint Santos modellekkel kezd. Nem fogom ismételni magam, amiben elkezdeném az ömlengésemet eme két modellről. Úgy gondolom már mindannyian jól ismerjük őket. Feltűnik még a Cartier Baignoire, mely elegáns, ovális formájával a női elegancia szimbóluma lett.
Rolex híján sem maradunk, például a Rolex Lady‑Datejust bemutatásával, amely a presztízst és az időtlen dizájnt ötvözi, és olyan hírességek viselték, mint Jackie Kennedy. A Bulgari Serpenti a kígyó motívumával és spirális karkötőjével az ékszer és az óra határát egyesíti, míg a Piaget Limelight Gala és a Jaeger‑LeCoultre Reverso Duetto a kifinomult elegancia és kreatív mechanika tökéletes példái. A Bulgari Serpentijéhez volt már szerencsém, bár mindennek mondható, csak hétköznapi viseletnek nem. Ellenben egy Omega Constellation vagy egy Cartier Tank, az én kollekciómban is elfért és bármikor szívesen olvasok ezen modellekről.
A könyv továbbá bemutatja a Chopard Happy Diamonds játékos gyémántjait, az Omega Ladymatic modern precizitását, a Hermès Cape Cod minimalista francia stílusát, valamint a Van Cleef & Arpels Alhambra Watch ékszeres vonalvezetését. Az olyan ikonikus luxusmodellek, mint az Audemars Piguet Royal Oak Lady, a Patek Philippe Twenty~4 vagy a Franck Muller Long Island mind azt példázzák, hogy a női karóra egyszerre lehet elegáns, funkcionális és kultikus státuszszimbólum. Természetesen ezen márkákkal nem ér véget a felsorolás.
Híres nők az órás világban és záró gondolatok
A könyv utolsó fejezetében kimondottan izgalmas információkra lelhet az olvasó, ahol olyan nőket mutatnak be, akik valamiért nagy hatással voltak az órás világra. A történelmi és kortárs személyeket összekapcsolja a bemutatott óracsodákkal. Feltűnik Lady Diana Spencer, Jackie Kennedy, Elizabeth Taylor, és még sokan mások, akik divatikonná váltak az ikonikus órák viselésével. Személyes kedvencemként említeném Jeanne Toussaint, a Cartier párduc megalkotóját, valamint olvashatunk a Van Cleef & Arpels vezérigazgatójáról, vagy Cara Barrett, a HODINKEE weboldal egykori szerkesztőjéről és saját óramárkájáról.
A könyv kortárs ikonokat is bemutat az interjúk mellett, ugyanis a hírességek a popkultúra részeként vannak jelen a luxusóra iparban. Az önkifejezés eszköze az adott választásuk, melyekben megjelennek bizonyos eseményeken és hozzájuk köthető egy-egy modell, akár modellcsalád. Az album végén nem klasszikus „vásárlási útmutatót” kapunk, azonban kitér a szemléleti alapú óraválasztási tanácsokra. Ezt leginkább úgy fogalmaznám meg, hogy a vásárló ne csak a divatot kövesse, hanem az óra történetét is vegye figyelembe! Persze fontos a szerkezet, a méret, az arányok, a funkció, vagy akár az anyagválasztás, azonban a könyv nem a specifikációk általi segítséget nyújtja ebben a kérdésben.
A The Wonderful World of Women’s Watches: Beauty Beyond Time album meggyőzően rávilágít arra, hogy a női karóra nem csupán mellékszereplője az időmérés történetének. Számomra ez tette igazán szerethetővé a könyvet és őszintén remélem, hogy valamelyik hazai kiadónk is gondozásba veszi majd.
„Az idő nem csupán múlik – történetté válik a csuklónkon.”
Szerző
- Amatőr és lelkes óragyűjtő a szépségiparból. Igyekszem megállni a helyem az 5BAR csapatában egyedüli csajként és olvashattok tőlem divattal is egybekötött órás tartalmakat, nem csak női "ékszerekről".
Legfrissebb bejegyzések
- 2026.04.20.CikkekThe Wonderful World of Women’s Watches: Beauty Beyond Time
- 2026.03.16.CikkekAz idő nyomában – Órás látnivalók, határon belül
- 2026.02.08.CikkekRolex filozófia
- 2024.09.13.CikkekA lagúnák városa egy számlapon?