Nem túlzás kijelenteni azt a tényt, hogy a ketyegők világát erősen a férfiak uralják, azonban vagyunk páran a hölgyek köréből is óraszeretettel megáldva a mai, picinyke női órás közösségben. Pillantsunk be az órás univerzumba női szemszögből, valamint derítsük ki, hogy mi volt az első hölgyeknek szánt karóra!
Elsősorban a magunknál hordható órák a XV. századig nyúlnak vissza, a „nürnbergi tojás” becenevet viselő időmérőkig, melyet Peter Henlein német feltalálónak köszönhetünk. Ezen órákat még nem a zsebekbe tervezték, viszont a későbbiekben, azaz a XVII. században elterjedtté vált a zsebórák használata. A férfiak álltak az új divatirányzatok középpontjában, mivel bizonyos körökben volt lehetőségük és vagyonuk arra, hogy fontos társasági összejöveteleken bemutassák az újdonságaikat. Furcsának tűnhet, azonban a női divat gyakran csak másodlagos volt a tervezők számára, ámbár karórák tekintetében mi lehettünk az élenjárók.
Az első női karóra története
Az óramechanizmusokat egyre több óragyártó kezdte olyan méretű változatokká kicsinyíteni, amelyek könnyen zsebbe csúsztathatóvá váltak, így a felsőbb osztálybeli férfiak elkezdték viselni őket. Azonban a hölgyek számára nem bizonyultak praktikusnak, mivel kidolgozott ruháikon nem találtak megfelelő helyet erre a célra. Ennek ellenére az idő múlásával a nők úgy érezték, hogy szükségük van saját időmérő eszközre, ezért elkezdték más kiegészítőkre, például karkötőkre, nyakláncokra és brossokra rögzíteni.
A készítők felfigyeltek erre és hamarosan a női karórák divatja virágzásnak indult. A tervezők megbízásokat vettek fel és sok más óragyártót is arra inspiráltak, hogy olyan karórák megalkotására összpontosítsanak, amelyek vonzóak a növekvő női piac számára. Úgy tartják, hogy az első női karóra 1810-ben készült el, melyet zsebórából alakítottak át egy karkötőhöz kapcsolva, a csuklón való viselés érdekében. Caroline Muratnak, azaz Nápoly királynőjének, Bonaparte Napóleon húgának az 1810. június 10-i megbízásából megalkotta és nyilvánosságra hozta a Breguet az első női, tojás alakot formáló karórát, a 2639-et.
Bár az óra eltűnt, azonban két szolgálati feljegyzés is igazolja annak létezését és 2002-ben a Breguet napvilágra hozta a Reine de Naples kollekciót, melyet Caroline Murat tervezése ihletett meg. Megtartották a tojás alakú különleges tokformát és az évek során több lélegzetelállító változatot is kaphattunk belőle.



A korai óraékszerek igen jelentős árat képviseltek, így csak az igazán gazdag és befolyásos rétegek számára voltak elérhetőek. A női karórák csak az 1800-as évek végén váltak fokozatosan elérhetővé a sokrétű piac számára, nem csupán az elit társaságok részére. A hölgyek „ékszerei” kulcsszerepet játszottak a mai modern óraipar fejlődésében, valamint mostanság szerencsére elmosódnak a vonalak a női és férfi karórák megkülönböztetése között. Gondolok itt elsősorban a kisebb és a nagyobb méretekre vagy akár a drágakövek használatára.
Napjaink női karórái
Bármerre járok órás rendezvényeken, felettébb kevés hölgyet látok magam körül, ami mindig egy kicsit elszomorít. Persze félreértés ne essék, nagyon kedvelem a férfiak társaságát, azonban néha jó lenne nőként, nőkkel eszmecserét folytatni a karórák világában. Természetesen nem vagyunk egyformák és nem is akarunk azok lenni, mindenkinek megvan a maga stílusa, a saját magunk által elképzelt tökéletes ketyegő, melyet ki lehetne vesézni.

Kinek a kövek, kinek a csinos polírozás, igényes elegancia vagy praktikus, sportos kényelem, mind más szempontok, valamint igények alapján választunk. Igyekszem az írásaimmal minél több nőtársamhoz (is) eljutni és megszerettetni velük ezt a csodás, valamint hatalmas fekete lyukat, amelyben el lehet veszni. Értelemszerűen a baráti köröm bizonyos részét már sikerült magammal húznom ebbe az útvesztőbe, amelyben jómagam is visszafordíthatatlanul, ámbár önként és dalolva barangolok.
Napjainkban a női óravásárlásra mondhatnánk, hogy nehéz ügy, bár megannyi verzió közül válogathatunk, azonban tengernyi csicsás divatóra csavarja el a csajok fejét. Ez ellen mindenképp harcolok, így a szűkebb nőcis társaságomban is felüti a fejét egy-egy Citizen, Seiko, Bulova vagy éppen Casio és örömmel konstatálom, hogy végre nem csak giccsparádés divatórákkal találkozom a csuklójukon.


Legyen szó akár egy kellemes bőrszíjas, szépen textúrált számlapú Bulováról, akár egy bicolor (kéttónusú) tokos, acélszíjas, mother of pearl (kagylóhéj) Eco-Drive Citizenről vagy a csodás kis Omega Constellationről, mind remek választás lehet és a divatórák világától igen messze járnak. A szebbik nemről mind tudjuk, hogy órák tekintetében túlnyomórészt nem a műszaki érték lesz a mérvadó, hanem a kinézet, azonban minden árszegmensen belül megtalálhatjuk az arany középutat. Hamarosan én is összeállítom a személyes listámat, melyben minden árkategóriában bemutatom az általam kiszemelt gyöngyszemeket.


Olvasóinknak ezúton szeretném jelezni, hogy facebookon a Hölgyválasz! néven futó női órák csoportjában is várjuk a lelkes adás-vétellel kacérkodó felhasználókat, valamint bátran írjanak nekünk, amennyiben bármilyen kérdésük lenne, esetleg női órás témában csevegnének.
Forrás: Breguet
Szerző

- Amatőr és lelkes óragyűjtő a szépségiparból. Igyekszem megállni a helyem az 5BAR csapatában egyedüli csajként és olvashattok tőlem divattal is egybekötött órás tartalmakat, nem csak női "ékszerekről".
Legfrissebb bejegyzések
- 2024.09.13.CikkekA lagúnák városa egy számlapon?
- 2024.08.30.CikkekPodcast témánk kiegészítése, egy nő szemszögéből
- 2024.07.01.CikkekÚjra londoni élmények
- 2024.05.31.CikkekAz óraipar meghatározó alakjai 6. – Hans Wilsdorf