2025 nyarán jelent meg egy teljesen új irány a Casio portfóliójában, elindult az első mechanikus Edifice forgalmazása. Elképesztő siker volt már a 100-as verzió is, hiszen jó színekben, korrekt minőségben és még egy különleges karbon változatban is elérhető volt. Most pedig itt a frissített változat, amelyet főként a visszajelzések alapján csiszoltak még finomabbra.
Bevezető
A dátumokat nem írtam el, valóban közel 1 év után kapott frissítést az egyik legizgalmasabb újdonság az elmúlt pár évre visszatekintve. Számomra ezek az órák sok tekintetben jóval érdekesebbek és meghatározóbbak, mint egy kis darabszámban készülő csillagászati összegbe kerülő műszaki csoda. Hiszen a Casio Edifice, és a hozzá hasonló órák, a hétköznapi emberek társa, minden reggel csuklóra kerülnek és este a lakás tetszőleges pontján töltik az éjszakát. Nem váltják meg a világot, nincsen bennük óriási innováció, cserébe akár egy életen át elkísérik a tulajdonost. Ehhez az igénybevételhez pedig legalább olyan mértékű műszaki tervezésre van szükség, mint egy 100-szor ennyibe kerülő, órakiállításokon látható ketyegő esetében.
Forrás: Teddy Baldassare
A Casio és azon belül az Edifice család mindig is ezt az érzést reprezentálta. Relatíve kedvező áron lehet beszállni az órás világba, akár úgyis, hogy az ember tulajdonképpen nem is akar ettől többet-jobbat. Igazából nyertes helyzet, hiszen egységnyi áron kapható egy hosszú ideig használható időmérő, amely teljesen érzelemmentes, és emellett az elvadult órakedvelők sem fognak irigykedve a csuklónkra nézni. Nos, ez az idilli kép véleményem szerint a frissen érkezett EFK 110-zel határozottan megváltozott.
Amikor 2025-ben az első hírek felröppentek a mechanikus Edifice-ről, sokan nem értették a miértjét, többek között én sem. Van egy márkanév, amely mostanra sokmindent letett az asztalra, de a fémszíjas óra mechanikus szerkezet dologgal, nem tudtam mit kezdeni először. A Casio-s múlt és az automatikus szerkezet kombinációja furcsa párosításnak tűnt, de aztán elkezdtem más szemszögből nézni, és hamar rájöttem, hogy itt nem a márkanév, hanem a tartalom az, amire érdemes figyelni.
Feltűnő jelenség
A teszten járt fehér számlapos verziót elsőnek kézbe véve elég nagy meglepetést okozott, főként amiatt, hogy ez az óra mennyire komolyan vehető csomag ebben a kategóriában. Zafírüveg, Miyota szerkezet, igényes tokkidolgozás és szíj, amely kombináció ezen az áron sokkal inkább microbrand terület, mintsem tömeggyártó játszótér. Ez pedig abszolút becsületre méltó a Casio-tól, hogy éppen ők csinálták meg azt, amire azt gondolom sokan vágynak a hobbista körökben.
A frissített 1 mm-rel kisebb, 38 mm-es acéltok kialakítása igazán erőteljes, határozott élek futnak végig rajta, amelyeken a polírozás finoman játszik a fényben. A túl feltűnő hatást ellensúlyozva a szálhúzott felületek ízlésesen jelennek meg, amik kellőképpen egyensúlyba hozzák a megjelenést. Ugyan első hallásra az átmérőből azt hihetnénk, hogy kis méretű óráról van szó azonban az integrált szíjas kialakítás miatt optikailag nagyobbnak tűnik az óra.
Specifikáció szerint 43 mm a tokmagasság, viszont a „male” végszemek miatt ez közelebb áll inkább a 47-48 mm-es mérethez. Emellett a tok vastagsága mindössze 11,8 mm, amivel szinte bármilyen méretű csuklón kényelmesen hordható. A hátlapon üvegbetétet találunk, amelyen keresztül az elődhöz (EFK 100) viszonyítva az egyik legnagyobb változást láthatjuk, a Miyota 8-as szerkezetet.
Izgalmas számlap
Határozottan ki merem jelenteni, hogy a jelenlegi kínálatból a fehér számlapos modell a legjobb választás. A másik két opció a fekete és a sötétkék, ezek ugyan közelebb állnak a visszafogott stílushoz, de egyben a számlapon található textúra nagyobbik részét magukba zárják. Éppen azt a részét az órának, amitől valóban különlegessé tud válni a tulajdonosa számára. A szögtől és a fénytől függően más-más mélységét láthatjuk ennek a mintázatnak, így sosem lesz egyhangú. Direkt nem néztem meg, hogy írnak-e bármit is a marketing anyagban a számlapról, mert élőben akartam először élményt szerezni. A szín remekül illik ehhez a textúrához, a jeges fehér árnyalat olykor hófedte hegyeket néha pedig finomra alakított kavicsokat jelenít meg, mindezt egy Casio Edifice számlapon.
Az indexek ízlésesek és van rajtuk egy apró, de szemrevaló trükk: optikailag úgy tűnnek, mintha a fele hosszukban lebegnének a számlap felett, ami kellemes mélységérzetet ad. A mutatók áttörtek, amely megoldással nem találkozunk gyakran, emiatt az első pár percben erőteljesen kellett néznem, hogy a polírozás miatt ennyire világosak vagy más ok miatt. Az Casio EFK 100-ashoz képest a feltűnő változások közé sorolandó a dátumablak elhelyezése is, amely 3 órához költözött, és itt sem nőtt a szívemhez. Az óra összképéhez képest ennek a megvalósítása elég gyengére sikerült, de legalább a fehér számlap miatt színben nincsen eltérés a dátumtárcsán.
Amit szintén érdemes kritikaként kiemelni az a lúm, vagyis inkább annak hiánya. A mutatók végéire került egy minimális, amely sajnos tartósságra sem az igazi, ezért ha valakinek ez fontos szempont, akkor ezzel számolnia kell.
Meglepő fémszíj
A fémszíj minősége engem minden szempontból meglepett. Igényes kidolgozású, masszív darab, amely könnyen és gyorsan kézre állítható. Főként szálhúzott felületek tagolják, a szemek találkozásánál találunk polírozott részeket, amelyek remekül játszanak a fényben. Az első találkozáskor megijedtem, mert a szíjat oldalról megnézve látható volt, hogy csak egyméretű szemek vannak, félszemek nincsenek.
Ennek ellenére sikerült kényelmesre beállítani, amiben segítséget nyújt a csatzáron található két darab mikroállítást elősegítő lyuk. A szíj esetében egyetlen ponton érezhető az óra versenyképes ára, méghozzá a csatzáron. Nem rossz, de ez inkább olcsóbb Casio-khoz való.
Az integrált tokkialakítás miatt a szíjcsere nem egyszerű feladat, csak az órához külön készített szíjjal oldható meg. A jó hír azonban az, hogy erre a legtöbb esetben nem is lesz szükség, hiszen a szíj minősége valóban az ár fölé mutat.
Frissített szerkezet
A tokban a Miyota 8215-ös mechanikus automata szerkezet dolgozik, körülbelül 42 órás járástartalékkal. Pontossága a kategória középmezőnyébe tehető a -20/+40 másodperc/nap eredménnyel. Az elmúlt időben volt néhány saját, illetve tesztóra is Miyota 9-es szerkezettel, amely ettől a 8-as szériától sokkal hangosabb és egyben zavaró működés közben, amely tulajdonságokat ennél a Casio-nál egyáltalán nem tapasztaltam. Az ásványi üvegből készült hátlapon keresztül pedig bármikor meg tudjuk nézni a szerkezetet működés közben. Túl sok dekort nem kapott, a rotoron látható egy Casio felirat, minden más maradt a megszokott Miyota.
Összegzés
A Casio Edifice EFK-110 a maga kategóriájában remek választásnak tűnik. Meglepő kidolgozottságú tok, szép és mély textúrájú számlap, Miyota szerkezet és zafírüveg mindezt olyan áron, ami erős ajánlattá teszi. A minimális hiányosságok ellenére ez az óra bátran ajánlható egyórás kollekcióba is, ami rendkívül becsülendő egy olyan gyártótól, akinek eddig ez a terület majdhogynem teljesen ismeretlen volt.
#hirdetes #szponzoralttartalom
Az órát szponzoráció keretén belül bocsátotta rendelkezésünkre Casio Bolt, melyet ezúton is köszönünk!
Szerző
- Bakancslistás tétel volt egy komoly óra beszerzése 30 éves koromra. Azóta eltelt pár év és időközben a letudandó feladatból hobbi és szerelem lett, amelynek állomásait igyekszem veletek is megosztani.