Előző cikkemben egy antik órákkal foglalkozó könyvet mutattam be, melyben megakadt a szemem egy fontos történelmi eseményen. Úgy éreztem komolyabb kifejtést érdemel az ügy és engem is hajtott a kíváncsiság, hogy mi történt Szentgotthárdon 1896-ban. Járjunk utána az Első Magyar Óragyár Részvénytársaságnak!
A Magyarország délnyugati csücskében fekvő Szentgotthárdon 1896. augusztus 30-án elkészült az Első Magyar Óragyár Részvénytársaság elnevezésű üzem, melynek indulásakor 30 magyar alkalmazott is megkezdhette a munkát és beindult a termelés. Ámbár ne szaladjunk ennyire előre!
A kezdetek
A szentgotthárdi gyár megépítésével Alfred Aeby és Arthur Bellenot svájci gyárosokat bízták meg, valamint a gyárvezető is Alfred lett egy társával Raphael Schlesingerrel együtt. Január 20-án 500 koronás részvényeket bocsátottak ki, majd a szombathelyi törvényszéken, mint illetékes cégbíróságon bejegyezték az üzemet 700 ezer korona tőkével.
A részvényen olvasható szöveg: No 1030 sz. kötvény alapján az első magyar óragyár részvénytársaság elismeri, hogy eme részvény tulajdonosa a társaság alaptőkéjére ÖTSZÁZ KORONÁT szabályszerűen befizetett, s ezek alapján mindazokat a jogokat élvezi, amelyek az „Első Magyar Óragyár részvény társaság” részvényeseit az alapszabályok értelmében megilletik. Szent-Gotthárdon 1896. január 20-án.
A termeléshez 250 ezer frank ellenében megvették a svájci Aeby & Landry névre hallgató óragyár teljes felszerelését és Lang Ignácot bízták meg az óragyár felépítésének vezényletére, aki egy jóhírű szombathelyi vállalkozó volt. Már abban az évben, pontosan április 1-én megtörtént az alapkő letétele, amely hatalmas történelmi eseménynek számít és június derekán 70 fő érkezett Svájcból a leendő óragyárba, a 30 hazai alkalmazott mellé. Augusztus 2-án a teljes felszerelést is kézhez kapták a munkavégzéshez és elkezdődhetett a termelés.
Kakas típusjellel ellátott zsebórák gyártásával indult a termelés, azonban sajnos meghiúsult a hatalmas tervekkel elképzelt nagy álom. Az órák iránt nem volt akkora az érdeklődés és a svájci óragyár Órás- és Vésnökipari Szakmunkások Szövetsége alkalmazotti bojkottot indított a szentgotthárdi gyárral szemben. Ennek hatására 1899-ben csődöt jelentettek, így a bécsi Philipp Kohn (Kohn Fülöp) óra-nagykereskedő megvásárolta az üzemet, Anker néven hozta forgalomba a gyártott órákat és az üzem az „Első magyar óragyár” -ként működött tovább.
A későbbiekben felszámolásáról ad hírt a Központi Értesítő, így 1902-ben a céget Stern Antal budapesti órás veszi meg, azonban más tényezők is nehezítették a termelési folyamatokat a viharos időszakban. A munkások közül 25 fő sztrájkba kezdett 1903 februárjában a magasabb bér kiharcolása érdekében, ám ezen dolgozókat elbocsátották. Így a munkások létszáma 76 főre csökkent, bár ettől függetlenül naponta körülbelül 120 darab különféle óra készült el, melyek főleg külföldön kerültek értékesítésre.
A nagy törés utáni fellendülés
Újabb lesújtó esemény következett 1904-ben egy teljes gyárleégés miatt. Szerencsére három évvel később, állami segítséggel és Phillipp Kohn vezetésével 1908-ban ismét megindultak a munkafolyamatok az üzem életében. Új svájci és amerikai gépekkel, Nemzeti Óragyár néven működött tovább a cég. Minden munkafolyamat külön termet kapott, így öt fő részre osztották fel az üzemi tevékenységeket. Az első helységben az ezüst és fémtokot készítették el, a második és harmadik teremben gyártották az órák finom alkatrészeit, valamint a negyedik és ötödik helységben folyt az összeszerelés fázisa.
A korabeli 1910-es Órások Szaklapja szerint ekkor már 270 automata gép, 320 dolgozóval hetente 3000 darab órát állított elő. Az üzem már tervezte a 280 ezer ketyegő legyártását az adott évre és mondhatjuk, hogy ekkor virágzott igazán a gyár. Egyre több munkást alkalmaztak és szépen elérték a 460 fős létszámot 1911-re. A következő évben Gyanafalván fióküzemet is létesítettek 30 munkással.
A vég és napjaink
Sajnos az első világháború közbeszólt a virágzó időszaknak és több dolgozót besoroztak katonának, köztük a külföldi vendégmunkásokat is és sokan nem tértek vissza. A gyárnak 1919-ben már csak 176 dolgozója maradt. Phillipp Kohn maga mellé vette fiát 1917-ben és innentől kezdve a hivatalos megnevezés „Nemzeti Óragyár Szentgotthárd, Kohn Fülöp és fia” lett. Phillipp Kohn halálát követően fia, Walter vette át a gyárat, mely újra más nevet kapott, viszont 1925-ben végleg befejeződött a szentgotthárdi órakészítés.
Az első magyar óragyár története itt befejeződött, ámbár az évek alatt valószínűleg több márkanév és felirat is díszelgett az akkori zsebórákon, mint például a Hungaria, Árpád, Anker, Turul, Urania, Első Magyar Óragyár, Hunnia, Attila. Ezen ketyegők, mind magyarországi alkotások és bármelyik fiókban lapulhat egy hasonló zsebóra a nagypapánál. Érdemes otthon szétnézni, mert akár szentgotthárdi kincsekre is lelhetünk a nagy keresgélésben.
Maga a gyár épületének sorsát is megtudhatjuk a történelemből, mert 1929-ig a kiürítés után raktározási célokra használták, majd a későbbiekben a gyógyítás lett a fő profilja. Az új tulajdonos dr. Frühwald István lett, aki a kasza, dohány és selyemgyárak üzemorvosa volt Szentgotthárdon. Még ebben az évben iskolaszanatóriumként kezdett üzemelni, majd a második világháború idején hadikórházzá alakították.
Az 1949-es évtől kezdődően állami irányítás alá került a szanatórium és Állami Gyermek és Tüdőbeteg Gyógyintézet néven működött tovább. Napjainkban az egykori szentgotthárdi Iskolaszanatórium a megyei Markusovszky kórház részeként használatos.
Sokmindent megélt már eme épület az idők során, de sosem feledkezhetünk meg arról, hogy középen a főpárkány felett anno a kétméteres zsebóra vakolati képe nézett le ránk, mint az első magyar óragyár.
További források: magyarorak.hu, Borítókép: honismeret.com
Szerző
- Amatőr és lelkes óragyűjtő a szépségiparból. Igyekszem megállni a helyem az 5BAR csapatában egyedüli csajként és olvashattok tőlem divattal is egybekötött órás tartalmakat, nem csak női "ékszerekről".
Legfrissebb bejegyzések
- 2024.09.13.CikkekA lagúnák városa egy számlapon?
- 2024.08.30.CikkekPodcast témánk kiegészítése, egy nő szemszögéből
- 2024.07.01.CikkekÚjra londoni élmények
- 2024.05.31.CikkekAz óraipar meghatározó alakjai 6. – Hans Wilsdorf