Bizonyára te is találkoztál már a genfi csíkozással, még ha akkor még nem is tudtad, hiszen ez az egyik legelterjedtebb díszítési módszer órák esetében. Na, de pontosan mi is ez és hogyan készül?

A genfi csíkokat „Côtes de Genève” vagy akár „genfi hullámok” néven is megtalálod és talán a legismertebb a szerkezetek díszítései közül. Az óraszerkezetek különböző alkatrészein találkozhatsz velük, akár lemezeken, hidakon és leggyakrabban a rotoron. Az olcsóbb árkategóriába tartozó, tömeg gyártott szerkezeteken éppúgy megtalálhatók, mint a prémium szegmensbe tartozó, kézzel készített társaikon.

Ez részben azért van így, mert ez a technika könnyen adaptálható az automata CNC-gépekre, mindemellett nem igényel jelentős mértékű emberi beavatkozást a jellegzetes csíkok elérése. Zárójelben azért megjegyezném, hogy természetesen gyártó és kategória függvényében is változhat az elkészítés módja és részletessége, ezért kerüljük az általánosítást.

Hogyan készülnek?

A genfi csíkok elkészítése egy szerkezetrészen elsőre nem tűnik komplikáltnak, azonban a valóság átírja ezt a gondolatmenetet. Az órásmesterek az alkatrészeket egy esztergapadba fogják be és egy enyhe szögben elhelyezett forgó, csiszoló szerszámfejjel finiselik. Ezután a szerszámfejet hosszanti irányban, egyenletes mozdulattal végighúzzák az alkatrészen. Az órásmestereknek nagyon kell vigyázniuk, hogy a szerszám mozgási sebességét vagy szögét ne változtassák meg, különben egyenetlen és szabálytalan felületet kapnak. A genfi csíkozás kulcsa az egyenletes kialakítás.

A genfi csíkozás nem csak lineáris lehet, hanem körkörös változatban is előfordulhat, ehhez az órásmester egy forgó alapot használ, amelyen a szerszámfej mozdulatlan marad és a megmunkálni kívánt alkatrészt irányítja a megfelelő módon. Utóbbi rendkívül idő és energiaigényes ezért szinte kizárólag a luxuskategóriába tartozó órák esetében van lehetőséged ilyet megcsodálni.

Mi a jelentősége a genfi csíkozásnak?

Mivel a genfi csíkozás annyira elterjedt a szerkezetek esztétikai kialakításában, könnyű elfelejteni, hogy nem pusztán a vizuális élményszerzés a cél. Valójában két alapvető funkciója van ezen megoldásnak, ezért a „kellemeset a hasznossal” elcsépelt közmondás itt is megállja a helyét. Az első nyilvánvaló, erről már esett szó: a szerkezet és az egyes alkatrészek szépségének kiemelése, amely különböző fényviszonyok mellett más-más karaktert és stílust tud adni a szerkezetnek.

A másik ok, amiért ezen szerkezet végső kialakítási módszerek használatosak, kevésbé köztudott. A genfi csíkok jellegzetes barázdái és csatornái finom, érdes felületűek, amelyek lehetővé teszik, hogy felfogják és megragadják azokat a mikroszemcséket, amelyek bejutottak a tok belsejébe. Az, hogy ezek a szemcsék a szerkezet külső oldalán maradjanak, és ne a belsejében, ahol pusztítást végezhetnének az érzékeny, mozgó alkatrészeken, a működés szempontjából fontos kritérium.

A jelenlegi magas óragyártási technológia mellett, ez talán kevésbé tűnik innovatív megoldásnak, viszont a 20. század elején komoly kihívást jelentett ennek a problémának az elhárítása az órás manufaktúráknak. Sokkal nagyobb tűréshatárok és kevésbé precíz illesztések mellett, rendszeres probléma volt a tokba jutó idegentestek távol tartása a szerkezettől. Így tehát ez egy szép példája annak, amikor a formai kialakítást egyben, a működés szempontjából is hasznos funkcióval látnak el.

+1 érdekesség

A genfi csíkozás létrejöttéről egy, számomra elég érdekesnek tűnő városi legenda is kering, amelyet hivatalosan senki nem erősített meg, de ugye pont az ilyen sztorik miatt szeretjük az órák világát. E történet is megerősíti az eddig ismertetett információkat, miszerint a szerkezet gravírozás egykor azt a célt szolgálta, hogy a tokban maradt szennyeződéseket felfogják és meggátolják azok továbbjutását.

Több, mint 100 évvel ezelőtt azonban a genfi vésnökök sztrájkot indítottak, és a követeléseik teljesítésének elkerülése érdekében az óragyártók kifejlesztettek egy olyan ipari eljárást, amely ugyanezt a gyakorlati funkciót képes ellátni, jóval gyorsabb és hatékonyabb módon. Állítólag ez lehetővé tette a genfi óragyártók számára, hogy kevesebb mint egy hét alatt kirúgják az összes vésnököt és átálljanak a genfi csíkozás használatára.

Személyes vélemény

Akárhogyan is a genfi csíkozás számomra hozzáadott értéket képvisel bármelyik, eddig látott szerkezet esetében. Ugyan mára átalakult a funkciója ezen csíkoknak és többnyire esztétikai célt szolgálnak, mégis azt gondolom, hogy ezen tudás birtokában te is másképpen fogsz az órádon található speciális „karcolásokra” tekinteni.

Forrás: Fratello, Hodinkee, WorldTempus

Szerző

Joó Szabolcs

Bakancslistás tétel volt egy komoly óra beszerzése 30 éves koromra. Azóta eltelt pár év és időközben a letudandó feladatból hobbi és szerelem lett, amelynek állomásait igyekszem veletek is megosztani.

Legfrissebb bejegyzések

További cikkek

• 2025.05.16.CikkekAision Hang AN-HS01
• 2025.05.05.CikkekChristopher Ward Twelve 36 mm
• 2025.04.21.CikkekSzületésnapi frissítés – Orient Bambino Sun & Moon 75th Anniversary
• 2025.04.18.CikkekChristopher Ward C65 Desk Diver