Gérald Genta a legendás órásmester, aki sokak szerint az óragyártás Picassója. A neve mellett nem lehet csak úgy elmenni, a személyisége egybeforrt a ma is meghatározó órás divatirányzattal. Kiemelkedőt alkotott a legnagyobb óragyárak égisze alatt megalkotott formaterveivel: Audemars Piguet, Patek Philippe, IWC, Omega, hogy csupán néhányat említsek. Ki volt ez a rendkívüli tehetséggel megáldott, bátor dizájnforradalmár? Mi inspirálta? Milyen hatással volt a munkássága az egész világ órás arculatára?
Az 5bar magazin online hasábjain „Az óraipar meghatározó alakjai” címmel cikksorozatot indítottunk, ahol időnként bemutatjuk egy-egy kiemelkedő személyiség életútját és hatását kedvenc iparágunkra, az óragyártásra vonatkozóan. Ezúttal Gérald Genta személye kerül górcső alá.
A nehézkes kezdetek
Gérald Genta 1931. május 1-én látta meg a napvilágot svájci származású édesanyja és piemonti édesapja frigyéből. Ebben a szegénység által könyörtelenül sújtott évtizedben a kis Gérald édesapja éjt nappallá téve dolgozott, hogy ételt tudjon rakni a család asztalára, miközben édesanyja, súlyos betegsége okán csaknem vak volt, így nem tudott pénzt keresni. Kilátástalan, reménytelen helyzetükből egyetlen kiút mutatkozott: az otthonuk elhagyása. Így mindenüket egy lapra feltéve, a könnyebb boldogulás reményében Olaszországból Svájcba költöztek.
Idősebb korában az akkor már világhírű Genta úr sokszor elmondta, hogy pontosan tudja, mit jelent a szegénység és a nyomor. Egy életre belé ívódott minden pillanata a szomorú és kemény gyerekkornak. Rajongásig imádott felesége, Evelyne visszaemlékezéseiből tudjuk: sokszor mondta férje, hogy azért dogozott egész életében keményen és kitartóan, hogy gyermekeinek soha ne kelljen megtapasztalniuk azt, amit neki.
Gyermekkorában, minden szórakozása a rajzolás volt. Soha nem másolt senkit, soha nem akart megfelelni semmiféle trendnek vagy elvárásnak, ő csak rajzolta, amit a szíve diktált. A már sikeres és elismert szakember sokszor emlékezett erre az időszakára és mesélt arról, hogy gyakorlatilag minden sikerét ennek a szabad szellemű, elvárásoktól és sablonoktól mentes alkotói szabadságnak köszönheti.
Fiatalon igen nagy érdeklődést mutatott a szép, igényes luxuscikkek és mikromechanikai megoldások iránt. Olyannyira, hogy tizenöt éves korától négy éven át a Ponti Gennari nevű ékszergyártó cégnél munkálkodott, ahol luxuskategóriás óraszíjakat készített, többek között a Patek Philippe számára. Ebben az időszakban alapozta meg lelkes főhősünk a drágakövekkel és fémekkel kapcsolatos ismereteit, valamint csiszolgatta legendás arányérzékét. Húsz évesen ékszerész-ötvös szakmát szerzett Genfben, majd sikeresen abszolválta a svájci szövetségi diplomát is.
Abban az időben az óragyártás kis iparág volt, a gyárak családi tulajdonban voltak, és többnyire a gyönyörű Vallée de Joux-ban, a Jura-hegység délnyugati részén helyezkedtek el. Genta nagy szorgalommal egyre több időpontot egyeztetett, és lelkesen utazott az állásinterjúkra. Ilyenkor izgatottan mutatta meg a rajzait, melyeket időnként megvásároltak tőle. Visszaemlékezéseiben mesélt arról az idősödő mester, hogy ebben az időben, amint 1000 frankot sikerült összeraknia, azonnal visszatért Genfbe, hogy segítsen a szüleinek.
Universal Genève
A szemtelenül fiatal és ígéretes tehetséggel, ráadásul elképesztő szorgalommal megáldott fiatal Gentát, tárt karokkkal fogadta az Universal Genève SA, amely az 1950-es években Európában és Amerikában az egyik legtekintélyesebb kronográfokat készítő formáció volt. Gérald igen hamar megmutatta kiemelkedő tehetségét, hiszen 1954-ben megalkotta a háború utáni időszak egyik legismertebb, leguniverzálisabb óráját a Polarouter-t, a Cal 138SS jelölésű szerkezettel. Ez az óra a Scandinavian Airlines System (SAS) légitársaság hivatalos időmérője volt.
Az Omega égisze alatt
Nem sokkal ezután az Omega felvette a kapcsolatot Gentával, azzal a szándékkal, hogy új ötletekhez jusson tőle. Szerencsére nem volt belőlük hiány. A Constellation nevű, jövőbeli modellnél az ifjú titán azzal az ötlettel állt elő, hogy a számlap külső peremét megdönti és 12 egyenlő részre osztja az indexekkel, így megszületett az ún. „pie-pan számlap”. A pie-pan formájú számlapok két okból is érdekesek voltak. Esztétikailag figyelemre méltó volt a szokatlan megjelenés, de mindenekelőtt igen jól leolvasható maradt ez a kivitel. Akkoriban a számlapok kizárólag kerekek vagy szögletesek voltak, de Genta a fejébe vette, hogy a szögek adnak majd értelmet egy karóráknak. Ezt követően az Omega Constellation számlapja jó ideig biztosította a modell sikerét. További sikeres Omega modellek, melyek hősünk zseniális elméjének szüleményei: a CK14710 Seamaster és a 14900 Constellation is, melyek hosszú évtizedeken át meghatározó elemei voltak a cég arculatának.
Golden és White Shadow
Az Universal Genève szárnyai alatt a Golden Shadow és a White Shadow elnevezésű modellek először 1965-ben készültek el, és akkoriban a legvékonyabb automata óraszerkezetek voltak, a mindössze 2,3 mm-es vastagságukkal. A két különleges Shadow órát szintén a Genta tervezte. A Golden Shadow 18 karátos arany kivitelben volt elérhető, míg a White Shadow rozsdamentes acél tokkal.
Mindkét óra a 60-as évek végéig a Caliber 2-66 mikrorotorral ellátott szerkezettel volt felvértezve. Később, a kvarcválság idején megjelentek az Unisonic és az Accutron névvel fémjelzett elektronikus szerkezetek is ezekben a modellekben.
IWC Da Vinci
Genta egyedi és kreatítv stílusa a 70-es években teljesedett ki. A rá jellemző és máig meghatározó stílusjegyeket ebben az évtizedben álmodta meg és vetette papírra. Egyik fontos előfutára volt Genta legtermékenyebb ciklusának az 1971-ben bemutatott IWC Da Vinci, a híres BETA 21-es jelölésű kvarc szerkezettel.
Audemars Piguet Royal Oak
Az egyik legnagyobb luxusóragyártó zászlóshajója, a Royal Oak modell 1972-ben mutatkozott be a Swiss Watch Show, a rendezvényen, ami később Baselworld néven vált ismertté.
A formát Genta egyetlen éjszaka alatt tervezte meg. Ennek ellenére egy rendkívül átgondolt és összetett megoldás született, hiszen a híres tervező kiforrott stílusának és eddigi munkásságának összetömörített esszenciája testesült meg legújabb alkotásában. A szögek és egyenes vonalak mesés harmóniája által alkotott ráma a klasszikus búvársisak ihlette, hajóablak-szerű megjelenést nyújtotta. Az inspirációt a Brit Királyi Haditengerészet egyik hadihajója, a HMS Royal Oak adta, innen ered a modell elnevezése is.
A csavarok mintegy díszítőelemként jelentek meg, ellentétben azzal a trenddel, miszerint a többi gyártó éppen eldugni igyekezett a csavarfejeket. A számlapon megjelenő apró guilloché kockázottság Victor Vasarely térbeni megjelenítésekre hajazó, egyedi stílusát idézte, amely rendkívüli volt ebben az időszakban, hiszen minden más karóra számlapja ekkoriban inkább volt sima, sík felületű, mint térbeli. Eredetileg a mester két tervet készített a felkérésre: az első egy kellemesen lágy, kevésbé a szögek és élek által meghatározott forma, míg a másik sokkal radikálisabb, rusztikusabb, a határozott geometria jegyében vetődött papírra. Ez utóbbi mellett döntött végül a megrendelő. Megszületett tehát a világ első acélból készült luxus sportórája. A gyártási költségek azonban igen magasra rúgtak. Kezdetben olyan, már jól bejáratott piacokat céloztak, mint Olaszország és Franciaország, azonban nem volt egyszerű a feladat egy acélórát az aranynál is drágábban eladni.
Egy egészen újfajta megközelítést adott a Royal Oak a divatvilágnak, sokak szerint a legjelentősebb óraforma, mely alapvetően határozza meg az óragyártás dizájnelemeit a mai napig. A kezdetek azonban nem voltak túl bíztatóak, az eladási számok nem bizonyultak túlságosan meggyőzőnek. Egészen addig, amíg a kor nagy „influenszere”, a divat- és stílusdiktátor Giovanni Agnelli fel nem fedezte magának a Royal Oak-ban rejlő egyediséget és a kor divatirányzatát jócskán megelőző fantasztikus stílust. A Fiat autógyár tulajdonosa mindig elegánsan, stílusosan mutatkozott, kis túlzással minden megmozdulását címlapfotókon örökítették meg. Először Szardínia szigeténél, a jachtján feszítve fedezték fel az órát a csuklóján, majd a Fiat torinói főhadiszállásán is a Genta által tervezett luxussportórát viselte.
Az egekig fokozta az őrületet Agnelli azzal, hogy igen kihívóan viselte a csuklóéket, mégpedig az ingujján kívül, a mandzsettája fölött. Ezt az órahordási módot azonban nem ő találta ki, elmondása szerint Carlo Felice Trossi nagyhírű olasz gróf és autóversenyző inspirálta ebben.
Ezt követően Alain Delon csuklóján is mind többször felbukkant a Royal Oak, innen már elképesztő lendülettel kezdtek ívelni meredeken felfelé az eladások. Olyannyira, hogy a többi óragyártó is felkapta a fejét, kénytelenek voltak reagálni erre az elképesztő sikerre, melyet Genta rendkívüli formaterve robbantott.
A híresneves Karl Lagerfeld divattervező úgyszintén, mintegy megelőzve a valódi mainstream irányzatot, vagy inkább megágyazva annak, saját, személyre szabott, fekete Royal Oak-ban mutatkozott rendszeresen, a korábban említett hordási módot alkalmazva.
A fenti, egyedi kivitelezésű karóra hihetetlen, 937.500 svájci frankos áron kelt el a Philips aukciós ház árverésén nemrégiben. A Royal Oak árverezési rekordot mégis egy másik aukciós tétel jelenti. A legmagasabb áron elkelt vintage Royal Oak, a Gérald Genta saját tulajdonú órája volt, amely 2,1 millió amerikai dollárért talált gazdára. Egészen elképesztő…
Patek Philippe Nautilus
Ebben a szellemben a Patek Philippe is megnyerte magának a mestert és 1974-ben megbízta egy szintén acél luxus sportóra terveinek elkészítésével. A kooperáció eredménye lett a ma is minden óramániás nagy vágya, amiről mindenkinek van véleménye, a Patek Philippe Nautilus (Ref. 3700), melyet az 1976-os Baselworld óraipari kiállításon mutattak be. A cél a hagyományok megőrzése mellett egy vadonatúj, frissített márkaimázs és sportosan modern arculat létrehozása volt. Talán Genta legnépszerűbb alkotása ez, kétségtelen, hogy a legismertebb világszerte.
Egy lehelettel finomabb az óra megjelenése a korábbiakhoz képest, lényegesen kecsesebb és visszafogottabb sportosságot és acélba rejtett luxuseleganciát nyújt.
A Nautilus a Patek Philippe legnépszerűbb modelljévé vált az idők folyamán. Az 5711 és 5712 referenciaszámú modellek, amelyeket a cég 2006-ban mutatott be a kollekció 30. évfordulója alkalmából, a világ legkeresettebb óracsodái közé tartoznak. Mára a Ref. 5711 modell a siker és az eszményi stílus igazi ikonjává vált, különféle hírességek, világhírű színészek, sportolók és zenészek viselete, így a megkérdőjelezhetetlen, nagybetűs „Sikeres Ember” egyértelmű jelzője.
IWC Ingenieur
Hamarosan megszületett a fenti két igen népszerű karóra, mintegy képzeletbeli keresztezéséből, az IWC Ingenieur SL Automatic Ref. 1832, amely az IWC történetének legkeresettebb modellje volt. Masszív felépítésének és viszonylagosan nagy mértének köszönhetően hamarosan „Jumbo” becenéven vált ismertté a típus.
Az előzőekben bemutatott három modellel (Royal Oak, Nautilus, Ingenieur) az óraipar búcsút is intett a kör alakú tokok, a lakkozott számlapok és a bőrszíjak egyeduralmának. Az új irányzat lelke a szögletességben megbúvó acélos sportosság, mely képes volt meghódítani az órásvilágot. Olyannyira, hogy jónéhány évtized elteltével, a mai napig is ezek a modellek a legmeghatározóbb és követendő formák, melyek mintaként szolgálnak bármely gyártónak, aki gyors és nagyszámú eladást kíván elérni az órás piacon.
A kvarcforradalom közepette természetesen Japánt is bezsebelte Genta és megtervezte a Seiko Credor Locomotive-ot, majd a Seiko 5-öt. Néhány hónap leforgása alatt Gérald Genta esztétikája olyannyira behatolt az órapiacra, hogy amikor Vacheron Constantin kiadta a 222-esét, tévesen azt is neki tulajdonították. Ugyanez vonatkozik a Rolex Oysterquartz kollekciójára is. Genta mindenhol ott volt. Ez az időszak a pályafutása csúcsa, mindenki őt, vagy a formáit akarta.
Saját brand, saját névvel
Genta jónéhányszor megfogalmazta, hogy számára az alkotói szabadság mindennél fontosabb. A különféle megbízók, melyek a legnagyobb nevek voltak az óraiparban sok esetben teljesen szabad kezet biztosítottak a mesternek, azonban a valódi álma egy saját márka alapítása volt. Igen alaposan átgondolva és a kellő tőke megteremtésekor 1969-ben lerakta az alapjait saját órabrandjének, természetesen Gérald Genta néven. Igen figyelemre méltó az a jelmondat, amelyet a mester megfogalmazott. Nem kívánt tömeggyártást, nem a gyártószalag által vég nélkül ontott egyenórák produkálása volt a cél. Genta azt mondta: „Különleges órákat fogunk készíteni, különleges embereknek!„
Természetesen ennek megfelelően fantasztikus minőségű és csillagászati árú remekművek születtek. Megalkotta a méltán híres sonnerie-ket, melyek minden negyed-, és minden egész órában eljátszottak egy dallamot. A sonnerie rendszeresen, hangjelzéssel tudatja velünk a múló időt – hacsak nem némítjuk az órát -, ezzel szemben a percismétlő mechanizmus (minute repeater) kérésre tájékoztat minket arról.
A mester egyik leghíresebb remekműve Gérald Genta Octo Grande Sonnerie Tourbilliont , amely négy gongot és egy, a Westminster Palota harangjának, a Big Ben-nek a hangjátékát utánzó modult tartalmazott. Mind a mestermű kivitelezése, mind pedig a 810 200 dolláros ára meglehetősen kiemelkedő.
Nagy sikernek örvendett az 1994-ben tervezett Grande Sonnerie Retro, melyet kikiáltották a világ legbonyolultabb karórájának, amelynek ára körülbelül 2 millió dollár volt.
Egyedi felkérésre, saját kézzel, ősrégi módszerekkel és eszközökkel tervezte meg az órák tokjait, számlapjait és szerkezeteit. Az egyes munkafázisokat nagyon ritkán vagy egyáltalán nem szervezte ki, mindent házon belül oldott meg, ennek okán sokszor előfordult, hogy egy-egy megrendelést öt év elteltével tudott csupán teljesíteni.
Az 1980-as években Genta sokak által irigyelt megállapodást kötött a Disney-vel és piacra dobta vidám, kissé meglepő, ugyanakkor technikailag nagyon is ütőképes mesefigurás óráit. A számlapokon megjelent többek között Mickey, és Minnie egér, Goofy, Donald kacsa, valamint Dagobert bácsi is. Az órák az 1980-as évek végén 3250-3650 dollár között keltek el.
Az 1980-as években született meg a tervezőasztalon a világ első bronztokos órájának, a Gérald Genta Gefica Safarinak a koncepciója, mely az 1984-es Basel World-re el is készült. Az alkotást éves naptár és holdfázis komplikációval bíró kvarc szerkezettel állították össze, emellett apró meglepetésként az óraszíjba applikálva egy iránytűt is elrejtettek. A 90-es években aztán számos változatban készült a Gefica, többek között teljes arany tokozással és automata kronográf szerkezettel, mely a Valjoux 7750 alapjaira épült.
A Bulgari felbukkanása
Egészen az 2000-es évig önállóan működött a brand, ekkor megjelent a színen a már patinás, multi-luxusmárka, a Bulgari és egy csapásra felvásárolta az teljes hóbelevancot, a nevet a formaterveket, a szabadalmakat. Ezt követőan Genta búcsút is intett a hosszú évek alatt felépített birodalmának, melyért pletykák szerint akkora összeget kapott, ami még az unokáknak is bőséggel elég lesz, de erről aztán minden forrásból eltérőeket hallani, így nem is kívánok a miértekbe és a hogyanokba túlságosan belemerülni. A Gérald Genta néven forgalmazott órák a mai napig igen nagy népszerűségnek örvendenek és a cég honlapján jelenleg is láthatjuk a 2023-as vadonatúj Mickey egér figurájával fémjelzett darabot.
Gerald Charles, az utolsó mentsvár
A „Maestro”- ahogyan sokan nevezték – hamarosan aztán megalapította a Gerald Charles óramárkát, melynek tulajdonosa és irányítója volt 2003-ig. Ekkor ezt a formációt is eladta, azonban a gyár főtervezője volt egészen haláláig. A Genta által ebben az időszakban készített óratervek és oltalom alá került egyéb szellemi termékek a gyár tulajdonában vannak a mai napig. A márka ma is aktív, honlapja büszkén hirdeti minden Gentától eredeztethető múltbéli értékét és valóban lenyűgöző, egészen egyedi formavilággal megáldott, fantáziadús, mégis letisztult dizájnnal bíró elegáns darabokat kínál.
A legendás hagyaték
Gerald Genta igen termékeny, rendkívüli tehetséggel és irigylésre méltó érzékkel megáldott kreatív művész volt. Életének hosszú, aktív alkotó szakaszában mintegy 100 ezer óratervet álmodott és vetett papírra. A halál 2011. augusztus 17-én szólította magához, ezt követően feleségére mintegy 3200 rajza maradt. Ezek között persze megtalálható volt jónéhány a leghíresebb terveiből is, de ami még izgalmasabb, hogy soha nem látott koncepciókból is akadt bőséggel. Ebből a felbecsülhetetlen hagyatékból 100 válogatott darabot árverésre bocsátottak 2022 tavaszán a Sotheby’s aukciós ház segítségével.
Az óraipar ikonikus alakjának emléke előtt tisztelegve, valamint a fiatal és tehetséges reménységek megsegítése céljából a Maestro felesége 2019-ben megalapította Gérald Genta Heritage Alapítványt. Ezzel egy időben létrehozták a Gérald Genta díjat is, melyet évente ítélnek oda egy-egy arra érdemes, az óragyártásban kimagasló teljesítményt nyújtó ifjú tálentumnak.
Gérald Genta életműve egészen elképesztő hatást gyakorolt az óraiparra. A rá jellemző formák máig meghatározzák az óragyártás szinte minden szintjét és szegletét. Biztos vagyok benne, hogy ilyen jelentőségű személyiség igen ritkán adódik egy-egy iparág számára. A szerencse, a tehetség, az akarat, a támogatók, a tőke, mind-mind nagy jelentőséggel bírnak ebben a képletben és százévente egyszer, ha mindez megadatik!
Forrás: Gerald Genta Heritage, Wikipedia, Gerald Charles, Gerald Genta
Szerző
- Lelkes órarajongó és használó. Mindig azok a gyártók és órák vonzottak, amelyek mögött patinás múlt, érdekes sztori vagy éppen legendák sorakoznak. Ezekből pedig akad jócskán! Tartsatok velem, fedezzük fel együtt őket!