Európai órakincsek nyomában - 5BAR - Mélymerülés az órák világába

Hatalmas könyvkedvelőként nagyon megörültem, amikor az 5BAR szerkesztőségéhez érkezett az Értékes óráink című album egyik példánya, mely a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában jelent meg és európai órakincsek gyűjteményét foglalja össze. Számomra ez két hobbi találkozása, így fedezzük fel együtt ezeket a nem mindennapi alkotásokat!

Eme album igazi ínyenc falat lehet azok számára, akik nem csak a karórákat, hanem magát az órás történelmet, múltunk tárgyi emlékeit is szívesen nyomon követik. Régi királyaink, valamint műgyűjtő nemeseink mesés kincseit igyekeztek felkutatni az évek során és szerencsére szép számmal találhatunk is belőlük.

Sajnos az elmúlt századok alatt, rengeteg hasonló tárgy vándorolt ki az országból, azonban több különleges, főúri szalonok díszes óráit sikerült megmenteni, gondolok itt: szekrényórákra, asztali órákra, lábas órákra, rámaórákra, faliórákra és kandalló órákra. Balló László albumában magángyűjtemények és múzeumi darabok is kapnak helyet, kimondottan a 18-19. század fordulójának szombathelyi, kőszegi, körmendi, sárvári és kis-celli órásmesterek remekműveivel.

Hazánkban Vas megye kiemelkedő a díszórák számát tekintve, és ebben az albumban a 200 esztendővel ezelőtti magyar órásvilág hatalmas univerzumából 44 eddig ismeretlen mestert és alkotását mutatja be. A könyvet több részre oszthatjuk fel az érdekességek terén, így elsőként a Vas megyei órák és órások kerülnek előtérbe, majd dr. Smidt Lajos magángyűjteményét tekinthetjük át.

Amennyiben választhatnék egy kedvencet magamnak, úgy biztosan a biedermeier asztali órát választanám Pápáról, az 1840-es évekből. Winkler János munkáját dicséri ez a különleges alkotás, ámbár az órát készítő mester, valamint Fridolin Winkler nevét a magyar szakirodalom kevésbé ismeri. Egyetlen hely ad hírt róluk, az pedig a Smidt Múzeum, melyben egy-egy csodás óramű található.

A Winkler János asztali órájának oromzatát, gazdag fűrészelt gyöngyház díszítés borítja, míg a posztamentum (talapzat, oszlopszék) ez esetben teljesen csupasz. A vállakon elhelyezett faragott, aranyozott virágfejek szokatlanok a ház stílusától, ugyanis a neoklasszicista korszakból maradt elemek utólag kerültek ide.

Amennyiben az olvasóink között vannak igazán eszeveszett ínyencek, azoknak kiemelnék egy ritkaságot a Smidt féle gyűjteményből, amely 1751-ben készült Érsekújváron. Egy egylábú konzolon álló napóráról van szó, dr. Smidt Lajos legkedvesebb szerzeményeként nyilvántartva.

Az albumban lévő következő nagyobb fejezetünk alanyai, a Savaria Múzeum régi gyűjteményéből összeállított 14 darab díszes óramű. Ezek közül is a legkülönlegesebb számomra egy biedermeier rámaóra, melyen az ökörszemes díszlécekkel keretezett falióra típus a 19. század legelején, már a korai neoklasszicizmus stíluskorszakában, illetve az abból az empire stílusba való átmenet folyamatában jelent meg. Az óraházban negyedütős bécsi szerkezet található, a zománcozott számlap körül megfigyelhetőek az öntött csegelydíszek, azonban a számlapot már faragott és aranyozott gyűrű szegélyezi.

Felhívnám az olvasók figyelmét egy zenélő szekrényóra különlegességre is, amely úgyszintén a Savaria Múzeum ékessége, Verebi Végh Gyula hagyatékából. Ez az óra bútornak is tekintélyes alkotás, hiszen a Franciaországból elterjedt új klasszicizmus stílusában készült, valamint annak ismertté vált német változatát képviseli. Eme látványos darab nem csak Szombathely, hanem egész Vas megye legértékesebb óramechanikája.

Az ezt követő kisebb fejezetekben a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum órái, Körmend városának régi órásai, a régi Kőszeg óragyűjteménye és Szombathely Egyházmegyei Központjának legjelentősebb díszóráit sorakoztatja fel az album a csodás képgalériával. Mindenképpen említést érdemel Sándor Ferenc aranyérmes toronyóra munkája a 19. század végéről. Egy Pécsett rendezett általános kiállításon nyert érmet az alkotás, valamint a szerkezet most is megtekinthető a város gondosan összeállított iparmű történeti tárlatán.

A Vas megyei óragyűjtés napjainkban című fejezetben egy igazán egyedi remekműre is felfigyeltem, amely az 1760-as évekből származik és távol-keleti díszítésekkel rendelkezik. Említésre méltó, hogy eltérve a korábbi gyakorlattól az óraház dekorációjától határozottan elkülönül a számlap feletti dizájn, mely a hagyományos európai mintát követi. A távol-keleti ábrázolás sem hű mása az eredeti kínai minták alapjainak, az arcok inkább elnagyoltak, mint karakteresek. Összhatásban nagyon impozáns és elegáns óra áll előttünk.

A magával ragadó gyűjteményben találkoztam még egy francia rokokó stílusú faliórával, melyet cizellált, aranyozott bronz veretek díszítenek és a lakkozott felületén festett virágok helyezkednek el. A francia óraházak történetében ezt a típust nevezik cartel órának, nem kis fejtörést okozva ezzel a magyar gyűjtőknek.

A szó francia eredetű, keretet, tartót jelent, mely a falra rögzített konzolra utal. Eredetileg ezeket a jellegzetes rokokó órákat kivétel nélkül ilyen konzolokra állították, amelyek leggyakrabban a falakat fedő burkolatokhoz voltak erősítve, de előfordult az is, amikor ezt a cartelt hatalmas álló tükrök lapjaira helyezték fel.

Rengeteg értékes órakülönlegességet ismertet Balló László albuma és nagyon sok érdekességet, valamint történetet megtudhatunk eme könyvből. Fantasztikus fotókkal kápráztatja el a szemünket, mindemellett hasznos információkat is olvashatunk ezekről a nem mindennapi ketyegőkről. Könyvszeretőknek és enyhén „bogaras” órásoknak is kötelező darabként ajánlom, olyan tudnivalókkal megtűzdelve, mint például Magyarország első óragyárának megalapítása. Ezt a témakört egy különálló cikként még kivesézem a következő írásomban, mert én is a „hangyás” fajtába tartozom.

A könyvet ezúton is köszönjük szépen a Szülőföld Könyvkiadónak!

Szerző

Pájer Beáta

Amatőr és lelkes óragyűjtő a szépségiparból. Igyekszem megállni a helyem az 5BAR csapatában egyedüli csajként és olvashattok tőlem divattal is egybekötött órás tartalmakat, nem csak női "ékszerekről".