Nincs olyan ember a földön, aki az 5 betűs ROLEX szó hallatán ne tudná, hogy mire is kéne gondolnia. Az óraipart erősen meghatározó, vezető luxus világmárka atyját, Hans Wilsdorfot ismerhetjük meg a sorozatunk következő részében.
Az 5bar magazin online hasábjain „Az óraipar meghatározó alakjai” címmel cikksorozatot indítottunk, ahol időnként bemutatjuk egy-egy kiemelkedő személyiség életútját és hatását kedvenc iparágunkra, az óragyártásra vonatkozóan. Ezúttal Hans Wilsdorf személye kerül górcső alá.
Természetesen szót ejthetünk a különböző modellek megalkotásának idejéről és a márkatörténetről, azonban most inkább a főszereplőnk, azaz Hans életét szeretném a középpontba helyezni. Hogyan lett egy 12 évesen árvaságra jutott fiúcska, felnőtt férfiként az óraipar egyik legmeghatározóbb alakja?
Hans Eberhard Wilhelm Wilsdorf
Anna és Johann Daniel Ferdinand Wilsdorf frigyének gyümölcseként látott napvilágot a háromgyermekes családba, második fiúként 1881. március 22-én. Születési helyeként a bajorországi Kulmbachot jegyezhetjük fel, mely a jelen életünkben már Németország részeként ismeretes. A cseperedő fiúcska Karl bátyjával és Anna nővérével sajnos nem élvezhették sokáig a boldog gyermekéveket, ugyanis 1893-ban Hans 12 éves korára már árvaságra jutott.
Édesanyja halálát, jóformán kiheverni se volt ideje, mivel édesapja is hamarosan távozott az élők sorából. Viszont anyai nagybátyja igyekezett segíteni a szerencsétlenül járt fiatalok életét, mindazonáltal az önállóságra és a talpraesettségre sarkallták őket, hogy megállják a helyüket az életben. Kiváló hírű bentlakásos iskolába kerültek, ahol Hans kedvence a matematika volt, azonban örömét lelte a nyelvtanulásban is (angol, német, francia), mely később a hasznára válhatott.
Agilis fiatalként külföldre is szívesen látogatott utazás és munka céljából, valamint egy jóhírű gyöngy exportőr cégnél kezdte pályafutását. Rengeteg tapasztalatot szerzett és 1900-ban már La Chaux-de-Fondsban, Svájcban dolgozott angol levelezőként és hivatalnokként svájci zsebórák exportálására szakosodva, Cuno Kortennél.
Hans a megszállottja lett a tökéletes órák megalkotásának, azonban 1902-ben vissza kellett mennie Németországba, hogy a hadseregben szolgáljon. Amikor kikerült a német seregből, a 24. életévére eldöntötte, hogy Londonba költözik, ahol megismerkedett leendő feleségével, Florence Frances May Crotty-val és brit állampolgárságot szerzett. Egyre többet tanult a külkereskedelemről, valamint az órás szakma fortélyairól és egyre nagyobb rálátással rendelkezett, ám egy idő után, ezek mégsem elégítették ki teljesen a szakmai kíváncsiságát.
Wilsdorf & Davis – Rolex
A képzettségével 1905-ben majdani sógorával megalapította Wilsdorf & Davis néven működő cégét a világhírű Hatton Gardensben, mégpedig a 83-as szám alatt. Miután létrehozták a vállalkozást, Hans Bienne-be ment és Hermann Aeglernél (óraszerkezet gyártó) leadta a valaha volt legnagyobb karórákra vonatkozó megrendelést. A tétel több százezer svájci franknak felelt meg és megkezdődött a komolyabb karóra készítés. Hosszú időn keresztül évente többször utazgatott Londonból Bienne-be, új és személyes ötleteket hozva a munkatársainak. A későbbiekben Hans 1908. július 2-án irodát nyitott a svájci La Chaux-de-Fondsban, már a Rolex nevet is használva a márka védjegyeként.
A Rolex a világ első csuklón viselt órája lett 1910-re, mely megkapta a svájci kronométer tanúsítványt. A bienne-i hivatalos órabesoroló központ ítélte meg a címet és pár évvel később, 1914. július 15-én egy 25 mm-es Rolex karóra „A” osztályú tanúsítványt nyert a híres Kew Obszervatóriumban (King’s Observatory).
A cég 1915-ben a hivatalosan bejegyzett Rolex névre váltott, melyet mára mindenki a világ egyik luxus óramárkájaként ismer. Hans fiatalkorában még a zsebórák uralták a piacot, a saját cégük pedig kizárólag speciális óratermékekkel, valamint különösen új vonalakkal és megoldásokkal kereskedtek, viszont számára ez nem volt elég a fejlődés tekintetében. Igazán egyedi utazóórákat kezdtek gyártani, azonban folyamatosan foglalkoztatta a karóra gondolata, melyeket később megalkothatott. Eleinte ez az elképzelés a férfiasság elleni „merényletnek” számított, ugyanis mint tudjuk, kezdetben a nők viseltek órát a csuklójukon, a férfiak csak később fogadták el ezt az időleolvasási módszert.
Mondhatjuk, hogy zökkenőmentesen és szépen fejlődtek, fontos volt a minőségi munka, ám ez idő alatt az esküvő ötlete is megfogalmazódott. A szakmaiság mellett a magánéletben szintén változás következett be a dél-londoni Croydon kerületben, ugyanis 1911. április 13-án a Saint Paul’s katedrálisban nőül vette Florence Frances May Crotty-t.
Időközben Hans, 1919-ben a Rolex központját átköltöztette Genfbe és tovább folytatódott a munka. A híres ötpontos koronalogó 1925-ben a márka védjegyévé vált és egy év elteltével szabadalmaztatták az első por és vízálló karórát, a ma is jól ismert Rolex Oystert. A temérdeknyi teendő és kitartás eredményeként 2 évvel később megszületett a Perpetual rotor.
Sajnos a kegyetlen valóság, Florence Frances May Wilsdorf Crotty halála (1944) nagyon megrázta a Rolex atyját és ezek után megalapította a Hans Wilsdorf Alapítványt, valamint részvényeinek 100%-át átruházta a szervezet számára. Megfogadtam, hogy nem fogok a modelltípusok között elveszve túl sokat írni a márkatörténetről, mivel összességében a cikkem főszereplője nem a Rolex márka, hanem maga a megalkotója Hans Wilsdorf, azonban nem lehet kikerülni ikonikus alkotásokat.
Ilyen az 1945-ben megjelent Datejust, mely a cég fennállásának 40. évfordulója alkalmából kiadott karóra. Az 50-es végekben még hasonlóan nagy nevek hagyták el a gyár kapuit, mint például a Submariner, az Explorer, a GMT-Master, a Milgauss, a Day-Date vagy az egyik kedvencem, a Lady-Datejust. A ketyegőkön sokak által kedvelt küklopszokat elméletileg Hans Wilsdorf második feleségének, Betty Wilsdorf-Mettler-nek „köszönhetjük”, ugyanis nehezen olvasta le az időt a karórákon, így a férje megoldotta a kedves feleség problémáját.
Rolex és a Tudor?
Mindeközben Hans megalapította a Rolex leányvállalatát, Tudor Watch Company néven, hogy olyan órasort készítsen, amely ugyanolyan megbízható, mint a Rolex, csak „szerényebb áron” kínálják. A mai napig az órakedvelők egyik kedvencének nevezhetjük. Khm… Akarom mondani Viktorunk kedvencének mindenképpen, mert párszor már hallottuk, hogy a legkirályabb óra a világon és még a koronához is köze van.
Természetesen a Tudor szép számban rendelkezik ismert modellekkel, ahogyan a Rolex is, így nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy Hans Wilsdorf nem véletlenül került be az óraipar meghatározó alakjai közé. Életútja telis-tele van munkával, tehetséggel, kitartással és 1960. július 6-án Svájcban, Genfben tért nyugovóra. A genfi Cemetery of Kings-ben temették el első és második felesége mellé, ellenben amit alkotott a világnak, az örök érvényű és mindig velünk marad. Viselni és szeretni fogjuk mindig, mert múlhatatlan a korona.
Borítókép: Zurichberg.com
Szerző
- Amatőr és lelkes óragyűjtő a szépségiparból. Igyekszem megállni a helyem az 5BAR csapatában egyedüli csajként és olvashattok tőlem divattal is egybekötött órás tartalmakat, nem csak női "ékszerekről".
Legfrissebb bejegyzések
- 2024.09.13.CikkekA lagúnák városa egy számlapon?
- 2024.08.30.CikkekPodcast témánk kiegészítése, egy nő szemszögéből
- 2024.07.01.CikkekÚjra londoni élmények
- 2024.05.31.CikkekAz óraipar meghatározó alakjai 6. – Hans Wilsdorf