Az óraipar meghatározó alakjai 5. – Tsuneya NakamuraOlvasási idő ~ 4 perc

Tsuneya Nakamura

A Seiko márkanév hallatán az innováció és a megbízhatóság mellett az értékteremtés, mint fő irányvonal juthat eszünkbe. Mindezt azon, szinte látnoki képességgel rendelkező munkatársaiknak köszönhetik, mint a bemutatni kívánt Tsuneya Nakamura.

Az 5bar magazin online hasábjain „Az óraipar meghatározó alakjai” címmel cikksorozatot indítottunk, ahol időnként bemutatjuk egy-egy kiemelkedő személyiség életútját és hatását kedvenc iparágunkra, az óragyártásra vonatkozóan. Ezúttal Tsuneya Nakamura személye kerül górcső alá.

A kezdetek

Tsuneya Nakamura 1923-ban látta meg a napvilágot és egy labilis időszakban, a II. világháború végén, 1944-ben csatlakozott a Daini Seikosha-hoz, Kameido-ban. Ez a részleg volt felelős a gyártás növeléséért, mindaddig, amíg a háború során le nem bombázták. A gyártás egyéb helyeken (Kiryu, Toyama, Sendai, Suwa) folytatódott, mígnem 1949-re a központ ismét Kameido lett. A fiatal, csupán 22 éves Nakamura az 1945-ös bombázást követően a Suwa üzembe került. Ebben az időszakban a háború miatti nehéz gazdasági helyzet és a kivédhetetlen légi csapások okozta károk, valamint a korszak elvárásaitól lemaradt gyártóüzemek miatt a Seiko erős lejtmenetben találta magát.

Tsuneya Nakamura
Tsuneya Nakamura (forrás: plus9time.com)

Forradalmi ötletek

Néhány évvel később, Nakamura kemény és kitartó munkájának eredményeként, 1956-ban megjelent az igen találó névvel ellátott Seiko Marvel, ami a márka számára egy igazi csodaként indított el egy újabb sikeres kereskedelmi időszakot és szerzett Nakamura-nak nemzetközi hírnevet az óraiparban. Az óra azért is volt meghatározó a márka történelmében, mivel ez volt az első független, házon belül gyártott szerkezetük, amit a „Diashock” ütésvédelemmel is elláttak.

Tsuneya Nakamura
NOS állapot Seiko Marvel (forrás: ikigai-watches.com)

A Marvel utódja, a Seiko Gyro Marvel volt az első modell, amiben a szintén hírhedté vált „Magic Lever” felhúzó-rendszerrel szerelt automata szerkezet került. Ez az automata felhúzás hatékonyságát jelentősen megnövelte, ráadásul azóta svájci és német óragyártók is licenszelték a találmányt.

Tsuneya Nakamura
Magic Lever (forrás: article.gs-story.com)

Crown kronográf, 64-es Olimpia és az EP-son

Az 1964-es tokiói nyári olimpiai játékok hivatalos időmérőit a Seiko készítette. Itt kapott nagy hangsúlyt az ígéretes kvarc technológiával kapcsolatos fejlesztések egyik mérföldköve, a hordozható kvarc asztali óra, a Quartz Crystal Chronometer. Ugyanebben az évben rukkolt elő a Seiko az első kronográfukkal, aminek a működtetéséhez csupán egy korona szükségeltetett.

Tsuneya Nakamura
Seiko Crown kronográf (forrás: plus9time.com)

A tokiói Olimpia során a Suwa Seikosha egy új funkciót is implementált, a már eleve lenyűgöző kvarc asztali órájukba. A szerkezet a mérési eredményt, a rögzítés leállítását követően közvetlenül kinyomtatta az Olimpia történetében először. Ezen sikeren felbuzdulva kezdte el gyártani a Suwa Seikosha az EP-101 (Electronic Printer) nyomtatót, ami az Epson, azaz az Electronic Printer’s Son (elektronikus nyomtató fia) 1975-ös megszületéséhez vezetett.

Irány a kvarcválság

Az órás körökben csak „kvarcválságként” emlegetett jelenségben óriási szerepet játszottak a japán óragyártók, többek között a Seiko is. Sőt, az egész technológia lavinát ők indították el azzal, hogy megalkották a világ első kvarc karóráját, a Seiko Astront. A nagy újdonság 1969 karácsonyán érkezett és ezt Nakamura karrierje csúcspontjának is tekinthetjük, hiszen komoly szerepet vállalt a kvarcszerkezetek fejlesztésében. Ebben az óraszerkezetben feszültség hatására, amit egy gombelem biztosít, egy kvarckristály stabilan 32 768 Hertzes (1/sec) frekvencián rezeg, amit egy integrált áramkör szabályoz le és juttat a léptetőmotorhoz, ami a másodpercmutatót másodpercenként lépteti, felülmúlva így a korábbi mechanikus órák pontosságát.

Az Astron valósággal felrázta az órás világot, hiszen a korábban elképzelhetetlennek tartott pontosságot kínált és ezzel szinte térdre kényszerítette a svájci órás ipart. Nakamura további lépéseket tett a Suwa Seikosha (később Seiko Epson) fejlődése érdekében, amit igazgatóvá választása után még inkább szívügyének tartott. A környezetbarát termelés fontosságát hangsúlyozta és tett is érte olyannyira, hogy a „Stratospheric Ozone Protection” díjat hatszor nyerte el.

Az örökség

Nakamura 71 évesen, 1994-ben vonult vissza, miután 50 évet szentelt a Seiko csoportnak. Nyugdíjba vonulása után különféle alapítványokon keresztül nagylelkűen támogatta az oktatás, a tudomány és a művészetek fejlődését. Tagadhatatlan, hogy a Seiko-nál töltött évei megalapozták a márka tartós sikerét és az innováció iránti nyitottság tette lehetővé, hogy a Seiko a határok feszegetésére törekedve, a világon először és mindeddig egyedüliként Spring Drive szerkezettel szerelt órákkal örvendeztesse meg az órás közönséget.

Tsuneya Nakamura
Tsuneya Nakamura (1923-2018) (forrás: plus9time.com)

Források: Namoki, Fratello, Seiko Design 140, Plus9Time

Szerző

Janka Zsolt
Janka Zsolt
Jó pár éve annak, hogy magával ragadott az órák világa. Kezdetben gyűjtöttem, majd fotóztam őket. Később órás témájú podcastel is foglalkoztam, valamint angol nyelvű órás bemutatókat is írok. Az 5BAR keretein belül pedig magyar nyelvű írásaimat olvashatjátok csupa olyan órás témában, ami engem igazán érdekel.

Ne maradj le a legfrissebb cikkekről, iratkozz fel heti hírlevelünkre!

Kéretlen reklámokkal nem fogunk zavarni!