Az órás társaságokban ritkán hallom egy bizonyos férfi nevét, aki nem más, mint John Harwood. Kérdezhetnénk, hogy kicsoda ő és miért fontos megemlíteni „Az óraipar meghatározó alakjai” cikksorozatunkban, így mindent összevetve nézzük meg, hogy mit köszönhetünk eme kiemelkedő munkásságú úriembernek!
Az 5bar magazin online hasábjain „Az óraipar meghatározó alakjai” címmel cikksorozatot indítottunk, ahol időnként bemutatjuk egy-egy kiemelkedő személyiség életútját és hatását kedvenc iparágunkra, az óragyártásra vonatkozóan. Ezúttal John Harwood személye kerül górcső alá.
A mai felgyorsult világunkban a kvarc órákat előszeretettel vásárolják az emberek a praktikusság miatt. Ámbár jobban belegondolva az órameghajtó rendszereknek (főleg a mechanikus típusoknak), pillanatok alatt a rabjává válhatunk. Ezek igazán egyedi, különféle alkatrészekből álló csodák és ezáltal az órakedvelőknek igazi ínyenc falat lehet. Két típusát különböztetjük meg, amely a kézi felhúzású, valamint az automata szerkezet lehet.
Kézi felhúzású szerkezet
A modern korban természetesen egyre inkább feledésbe merülnek a felhúzós szerkezetek és főleg az „elvakult órafanok” rendelkeznek ilyen ketyegőkkel a vintage vonalon. Az antik órák szerelmesei bőséggel gyűjtögethetnek ebben a kategóriában és az oldalunkon is olvashattok több, hasonló karóráról, nem csak korszerű „ékszerekről”.
A kézzel felhúzott szerkezettel hajtott mechanikus órák működési elvéért több apró alkatrész felelős a korona elfordításakor, mely „elemeket” a karóra későbbi fejlesztése során a kvarcelemek kezdtek felváltani. A mechanikus ketyegők összes alkatrésze közül az egyik legfontosabb feladatot az úgynevezett motorrugó tölti be. A felhúzás során a motorrugót tekerjük, majd a felhúzott rugóból az energia távozni akar és a rugóház, valamint a fogaskerék közvetítésével eljut a kerékrendszerig.
Nőként ettől mélyebben nem is részletezném a működést, azonban, ha az olvasóinkat sikerült felcsigáznom ezen sorokkal, akkor érdemes lesz az óra működésével kapcsolatos cikksorozatunkat átnézni, amennyiben valaki lemaradt róla.
Automatikus felhúzású szerkezet
A meghatározás szerint a mechanikus szerkezeteket attól nevezhetjük automatikusnak, amennyiben ellátták egy olyan rendszerrel, amelynél nincs szükség a koronával való felhúzásra. A csuklón hordott karórában, a viselőjének mozgására egy folyamatos felhúzás lép életbe, így a ketyegőt soha nem szükséges levenni a kezünkről. Ez az „önfelhúzás” sok órafanatikus kedvenc elve is lehet, ám továbbra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy honnan indultunk.
Az automata órák szerkezetét egy excentrikus, félhold alakú súly alkotja, mely minden egyes apró mozgásra megmozdul és a gravitáció folytán mindig lefelé irányul, valamint egy fogaskerék rendszerhez kapcsolódik. Automatikusan húzódik fel az óra a napi mozgásnak köszönhetően, majd az így keletkezett energia a hajtómotorban koncentrálódik, hogy az mozgassa a forgórészt és más lényeges mechanizmusokat.
Itt „lép az életünkbe” John Harwood órásmester személye, aki megváltoztatta az órás univerzum működési elvét és 1923-ban szabadalmat kapott az „önfelhúzós” szerkezetre.
Az órásmester élete és munkássága (1893–1964)
John Harwood Angliában a lancashire-i Boltonban látott napvilágot 1893-ban. Fiatalként az I. világháború alatt törzsőrmesterként szolgált, ahol a fegyverfejlesztői csapatban automata pisztolyokon dolgozott. Éles eszű és alkotni vágyó fiatalember volt, aki a háború után órakészítő tanoncként munkálkodott a Hirst Brothers and Co. cégnél az angliai Oldhamban. John 29 évesen a Man-szigetre költözött, hogy megalapítsa a saját órajavító üzletét Douglasban. Ekkor a már szóban forgó „öntekervényes” karóra szerkezet fejlesztésén dolgozott egy helyi üzletember, Harry Cutts támogatásával és brit szabadalmat szerzett.
Egy véletlen egybeesés adta John Harwoodnak a zseniális ötletet a forradalmi találmányához. A libikókán játszó gyerekeket figyelve elkezdte elképzelni legendás „öntekercselő mechanizmusának” kialakítását. A felhalmozott kinetikus energia felhasználása, a karóra rugójának megfeszítésére kiváló elképzelésnek bizonyult.
A kísérletsorozat egy önfelhúzó karóra első prototípusával tetőzött, melyet egy eldobott zsebórából készítettek. Nem volt tekercselő korona, és a mutatókat egy mart előlap forgatásával állították be, amelyet a mechanizmus feltekerésére is használtak.
John Harwood többször utazott Svájcba, mert úgy érezte, csak ott találja meg a technikai feltételeket találmánya megvalósításához. 1924. szeptember 1-jén a berni Svájci Államszövetség a 10 65 83-as számú szabadalmat adományozta számára, az első önfelhúzós karóra úttörő találmányáért.
Ez a zseniális találmány az óratörténelem mérföldkövei közé tartozik, és az időmérők között klasszikus címet szerzett. A korona nélküli óra, hornyolt előlappal és egyedi kézbeállító mechanizmussal ritka óragyártási darabnak bizonyult. A hagyományos koronafunkciót a két irányban forgatható előlap kezeli, amely szintén használható kézi beállításra és kézi feltekerésre.
Egy színes pont jelzi az óra megfelelő üzemmódját, amely egy kerek ablakban jelenik meg a számlapon. Amennyiben a 6 óra felett lévő ablak pirosat mutat, abban az esetben a mutatók be vannak állítva és megfelelően működnek. Bármelyik irányba tovább fordítva az előlapot, észrevehetjük, hogy a vörös jelzés elcsúszik és ekkor beállíthatjuk az időt. Tervezése biztosította, hogy az óra hermetikusan zárható legyen a víz és a por behatolása ellen.
Két évvel később az 1926-os bázeli vásáron a FORTIS által napvilágot látott a világ első sorozatgyártású automata karórája („Harwood perpetua”), a nemzetközi közönség nagy örömére. A HARWOOD Automatic úttörő volt a karórák történetében, és jelentős hatással volt az automata óra későbbi fejlesztésére.
Harwood 1928-ban megalapította a Self-Winding Watch Company-t, hogy az órákat az Egyesült Királyságban forgalmazza. A HARWOOD nemzetközi piacokra történő gyártása és forgalmazása Walter Vogt grencheni gyárában zajlott. Két manchasteri testvér, Louis és Philip Alexander támogatásával rávette a svájci gyártót, Anton Schild SA-t és Walter Vogt-ot, hogy készítsék el a dizájnt. A Blancpain 1928-ban licenc alapján készítette el őket Franciaországban történő eladásra, a Perpetual Self-Winding Watch Company pedig Észak-Amerikában.
Virágzott a HARWOOD karórák gyártása és John is elégedettnek bizonyult a munkája gyümölcsével. Természetesen a munka nem állt meg és elkészült az Autorist, azaz a második szabadalmaztatott óra, melyet feltalált az órásmester. A téglalap alakú kialakítás akkoriban divatos volt és a kereskedelmi partnereknek nyújtott professzionális értékesítési támogatás, igényes reklámanyagokkal biztosította jelentős nemzetközi sikerét. Az automata karórái minőségének garantálására John Harwood kifejlesztette az első dedikált eszközt, egy „óratekercselőt”, amely akár 12 órát is képes egyidejűleg felcsavarni.
A kalapácsos tekercselő mechanizmussal rendelkező HARWOOD Automatic 1931-ben versenybe szállt a „Rotor” feltalálásával, egy szabadalmaztatott új tekercselőrendszerrel, amely egy súly 360 fokos elforgatásával tekerte fel a mechanizmust. A szép kilátások ellenére a nagy gazdasági világválság kíméletlen pénzügyi hatására a cég csődöt jelentett 1931 szeptemberében. A HARWOOD Watch Company elvesztette szponzorát, és virágzó, nemzetközi sikere hirtelen megtorpant.
Vajon mi köze Harwoodnak a Rolexhez?
A Rolex 1931-ben bemutatta az első rotoros karóráját a Rolex Oyster Perpetual-t, ami már teljes 360 fokos fordulatot tett lehetővé és a mai napig használatos az automata órákban. A Rolex OP promóciója során a HARWOOD és a Rolex levelezést folytatott az automatikus tekercselési rendszer feltalálójának kilétéről. Megállapodás született és a Rolex megváltoztatott kijelentésében John Harwood portréja is szerepelt a Rolex hirdetésekben, valamint nyilvánosan is elnézést kértek és elismerték Harwoodot.
Ekkora elismerés után jöhet az arany?
John Harwood tovább tevékenykedett és a British Horological Institute (BHI) aranyérmét is elnyerte 1957-ben. A BHI az Egyesült Királyságban az óraszakért felelős testület. Óraszakértők egy csoportja alapította 1858-ban, jelenleg a nottinghamshire-i Upton Hallban található.
A HARWOOD a rangos svájci óramárkák körében a világ első sorozatgyártású automata karórájának megalkotójaként elért úttörő teljesítményével kitüntetett helyet vívott ki magának a híres svájci óramárkák körében. A jellegzetes mechanizmussal rendelkező HARWOOD az 1980-as évek végén újjáéledt és az 1924-es eredeti dizájnhoz hűen elkészült a legendás klasszikus új kiadása. Ez egy kortárs modell zománcozott felülettel, amelyet Louis Reguin svájci fin-de-siècle miniatűr festő angyalmotívuma díszít. A klasszikus 30 mm-es tokátmérővel ellátott ketyegő jelenlegi modellje, acél vagy ezüst változatban kapható, mely ugyanolyan időtálló eleganciával rendelkezik, mint elődje.
A Hardwood név és márka sok évtizedig feledésbe merült, amíg 2018-ban ki nem adtak egy új modellcsaládot. Módosított ETA 2892-2-es rotoros automata werket használnak, viszont a mutató állítás visszakerült a lünettára.
John Harwood egy sajnálatos közúti balesetben életét vesztette 1964-ben, azonban a karórák univerzumában örökre fennmarad a neve. A HARWOOD fontos történelmi darabnak számít, valamint a nagy gyűjtők folyamatosan keresik. Ez az időmérő egy falat történelem és nagyon szívesen hordanék a kezemen egy ilyen gyöngyszemet, aminek a történetét tekintve szívet melengető érzés fog el. Az első automata karóra… Az első… Amelyre mindig emlékezni fogunk. Legalábbis mi teszünk róla, hogy így legyen.
Szerző
- Amatőr és lelkes óragyűjtő a szépségiparból. Igyekszem megállni a helyem az 5BAR csapatában egyedüli csajként és olvashattok tőlem divattal is egybekötött órás tartalmakat, nem csak női "ékszerekről".
Legfrissebb bejegyzések
- 2024.09.13.CikkekA lagúnák városa egy számlapon?
- 2024.08.30.CikkekPodcast témánk kiegészítése, egy nő szemszögéből
- 2024.07.01.CikkekÚjra londoni élmények
- 2024.05.31.CikkekAz óraipar meghatározó alakjai 6. – Hans Wilsdorf