Hosszú kihagyás után szeretném elmesélni a csodásan elképzelt párizsi, órás utazásom dugába dőlését, avagy az „Így nem utaztam Párizsba” rész következik. Tekintsük át együtt, a Magyarországon fellelhető órás kirándulóhelyeket!
Amikor 2024 októberében megszerveztem az első Cartier szalon, azaz Párizs utcáin a 13 Rue de la Paix alatt található világhírű üzlet meglátogatását, két héttel később farkasszemet néztem egy két csíkkal megáldott terhességi teszttel a fürdőszobában. Így meghiúsult a szépen eltervezett párizsi utazás, viszont cserébe egy új élet és kaland vette kezdetét. A hosszú várandósság, szülési mizéria és az első, izgalmas félévünk után megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy hová mehetnénk el kirándulás címszó alatt egy babával. Kicsit órás tematikát, hangulatot keresgéltem és időmérőkkel kapcsolatos témakört.
Az a bizonyos Kétegyháza
Természetesen ehhez kicsit órabubunak kell lenni, azonban akik kedvelték a magyar grófnő a Cartier mögött címet viselő írásomat, azon olvasók érteni fogják, hogy miért született meg ez a kicsiny lista.
Ahogy az előbb utaltam egy régebbi cikkemre, itt most nem fogom hosszasan kifejteni az utazásom célját, az élményeimet, inkább csak említés szinten sorolnám fel a kétegyházi látogatásomat. Az alábbi linkre kattintva részletesen leírom Louis Cartier majdani második feleségének, Almásy Jacqueline grófnőnek az életét és lakóhelyét, melyet volt szerencsém körbejárni. Ehhez a kiruccanáshoz érdemes hatalmas Cartier rajongónak lenni.
Székesfehérvár és a ketyegő csodák
A város egyik legkiemelkedőbb turisztikai látványossága a Kovács Jenő (†) órásmester által alapított óramúzeum, mely 2009-ben nyitotta meg kapuit. Az egészen 1970-től szenvedélyesen gyűjtögetett és restaurált darabok számára hozta létre a kulturális és idegenforgalmi érdekeltségű kiállító helyet. Hosszú évek gyűjtőmunkájának eredménye a több száz különböző korból származó asztali-, fali, zseb- és karórák csoportja, valamint mindezek mellett egy 17. századi toronyóra szerkezet is helyet kapott.
A város igazi ékességeként említhetjük a Kovács Jenő Óramúzeumot, valamint az Órajátékot, amely Székesfehérvár utcáját zenélő szerkezetével örvendezteti meg. A múzeumhoz és a játékhoz kapcsolódóan 2002-ben Építőipari Nívódíjjal jutalmazták, melyet a kimagasló műemléki épület, illetve az órajáték műszaki-esztétikai kivitelezése érdemelt ki. A Kossuth utcában megcsodálható gyűjtemény nem csak az órák bemutatásáról szól, hanem az időmérés fejlődéséről, az órásmesteri hagyományok felidézéséről és az órák formavilágának változásairól.
Az előző sorokban említett Órajáték ugyanitt található, ami nem csak az időt mutatja. A múzeum épülete fölött naponta többször is zenével és mozgó történelmi figuráival szórakoztatja az arra járó közönségét. Elsősorban magyar királyokat és szenteket láthatunk „akcióban”, időszakosan változik a műsor és a lejátszott dallamok is. A zenei aláfestés délelőtt 10 órakor indul, a nap folyamán kétóránként, általában este 6 órai zárással.
Az idei egyik babakompatibilis kirándulásunk, mindenképp Székesfehérvár utcájára fog terelni minket, hogy megnézhessük ezt az órabubus kis helyszínt.
Ha Kecskemét, akkor csakis a Hanga
Amennyiben olvasóink kipróbálnák, vagy esetleg már meg is szerették a gokart élményét a családdal, úgy Kecskemét egy remek hely a felsorolásban. Órakedvelő családtagok számára, viszont érdemes lehet beiktatni egy kis kitérőt a Hanga Óragyűjtemény irányába is, mely egy páratlan, mondhatni elsőszámú kiállítás.
A Hanga Óragyűjtemény egy jelentős magyar magántulajdonban lévő kollekció, amely a mechanikus órák történetének és fejlődésének kiemelkedő darabjait mutatja be. A gyűjtemény több évszázadot ölel fel, a korai toronyóráktól és zsebóráktól kezdve egészen a 19–20. századi mesterművekig. Különösen értékesek benne a ritka szerkezetek, díszes tokok és precíziós komplikációk, amelyek jól szemléltetik az órakészítés technikai és művészi oldalát. A kiállított darabok között magyar és külföldi mesterek munkái egyaránt megtalálhatóak. A kollekció célja az időmérés múltjának megőrzése és bemutatása a nagyközönség számára, oktatási és ismeretterjesztő szerepet is betöltve.
Az ötletet egy kedves, órás ismerőstől kaptam. Sok olvasó számára ismert lehet Tánczos Sándor neve, akit szinte minden órás rendezvényen el lehet kapni egy beszélgetésre, valamint szívesen utazik és ír élményeiről. Ezúton is köszönöm az ajánlást, és a számomra még ismeretlen Hanga Óragyűjteményt mindenképp meglátogatjuk idén.
Legszebb óratornyok hazánkban
Természetesen megemlíthetjük határon belüli helyszínekként a legszebb óratornyokat, melyeket érdemes meglátogatni a családdal. Ilyen például az egyik személyes kedvencként felsorolt impozáns Szegedi Dóm (Fogadalmi templom). Toronyórái csodásan passzolnak a szecessziós és neoromán stílushoz.
Budapest gyöngyszemeként említhetem a Budai vár területén látható tornyokat, melyeknek kiemelt csodája a Mátyás-templom óratornya. Egyértelműen mindenki ismeri és semmi újat nem mondok vele, azonban nem lehet szó nélkül elmenni a klasszikus gótikus stílusban épült óratornya mellett. Úgyszintén Budapesten maradva az Országház mesébe illő neogótikus épületének hatalmas órája, lenyűgöző látványt nyújt.
Mivel csak pár kedvencet említenék még, így a Debreceni Református Nagytemplom 61 méter magas óratornyaira esett a választásom, továbbá a hatalmas Győri Városháza barokk stílusú tornya is izgalmas éjszakai fényekben.
Selfie a virágóráknál?
Magyarország több, különböző pontján találhatunk szépen kialakított virágórákat, ami tényleg egy abszolút cukiság számomra. Aki esetleg Debrecenben jár, mindenképp lessen rá a Nagyerdei virágórára. Esetleg Budapesten a Margitszigeten, Győrben a Széchenyi téren, Szegeden a Dóm téren, Pécsen a Széchenyi téren, és Balatonfüreden a Tagore sétányon szerethetünk bele a jópofa, órás megoldásba. Amennyiben Székesfehérvár felkeltette olvasóink érdeklődését az Óramúzeum kapcsán, úgy ott is belefuthatnak egy kis virágkavalkádba.
Egy nap Budapest
Imádom az anyuka létet, azonban egy pillanatra elképzelem azt, ahogy tavasszal egyetlen napra nem a Hopp Juliska, hopp Mariskát énekelem állandóan és a barátaimmal töltök egy kis időt.
Erre az alkalomra összeszedtem pár érdekes, órás programot, amit egy napba be lehet sűríteni. A Magyar Nemzeti Múzeumban időszakosan megtalálható a Horological Collection gyűjtemény, mely napórák, mechanikus faliórák, asztali és díszórák kiállítása. Ezt érdemes előre megérdeklődni, hogy mikor lehet esedékes a megtekintése. Ezenkívül az Evolvens magyar óramárka új butikját is szívesen megnézném, a már jól ismert szalonok mellett. Természetesen az évente többször megrendezésre kerülő Órabörzés rendezvényekkel kötném egybe ezt az „énidős”, gyerkőcmentes szabadnapot.
Visszatérve a cikk elején említett Cartier látogatásra, természetesen nem marad el, csak csúsztatott projektként él tovább. A cél a három nagy Cartier „templom” bezsebelése, melyek a legelső, Párizsban található szalon, a londoni csoda, melyben már volt szerencsém járni és zárásként a new yorki üzlet. Bízom benne, hogy az elkövetkezendő években már az újdonsült kis órarajongómmal és az apukájával járhatom be ezen helyszíneket.
Szerző
- Amatőr és lelkes óragyűjtő a szépségiparból. Igyekszem megállni a helyem az 5BAR csapatában egyedüli csajként és olvashattok tőlem divattal is egybekötött órás tartalmakat, nem csak női "ékszerekről".
Legfrissebb bejegyzések
- 2026.03.16.CikkekAz idő nyomában – Órás látnivalók, határon belül
- 2026.02.08.CikkekRolex filozófia
- 2024.09.13.CikkekA lagúnák városa egy számlapon?
- 2024.08.30.CikkekPodcast témánk kiegészítése, egy nő szemszögéből