Mindig vidáman olvasgatok arról, hogy az óragyártók modelljei, éppen milyen expedíción vett részt. Egy biztos eleme mindegyik történetnek van: az expedíció dedikált órája mellett, volt valahol vagy valakin egy Rolex (akár csak az egyik résztvevő zsebében, esetleg a hordár csuklóján). Ez lehet a Mounteverest, az Antarktisz vagy akár a Himalája.
A déli-sarki expedícióknál kétféle óráról beszélhetünk: egyrészt a személyes vagy ajándékba kapott órákról, mint Roald Amundsen Glashüttéje (1911) vagy Sir Edmund Hillary Rolex Oyster Perpetualja, amelyet egy kalkuttai ékszerész, Boseck, adott neki az Everest meghódítása után. Ott volt még Ralph Plaisted Omega Speedmaster Professionalja is 1968-ban, mikor a NASA tesztelte az órákat az Apollo 11 küldetéshez. Másrészt léteznek olyan órák is, melyeket egy-egy csapat dedikáltan kapott. Négy ilyen esetről tudok:
- A USS Nautilus tengeralattjáró legénysége Jaeger-LeCoultre Geophysic órákat kapott a jégsapkák alatti utazáshoz.
- Sir Edmund Hillary és társa a Smiths Deluxe A46 sorozatából kaptak órákat.
- Richard E. Byrd és csapata az amerikai államtól Nivada órákat kapott az Operation Deep Freeze expedícióhoz az ’50-es évek közepén.
- A szovjetek 1968-ban felkérték a Rakéta óragyárat egy speciális óra készítésére a 16. szovjet antarktiszi expedíció számára.
Két típust fejtek ki részletesen, mivel nekem ez a kettő van: a Rakéta Antarctica és a Nivada Antarctic. Igaz, még mindig vadászok egy Smiths Deluxe Antarcticra is, de a jelenlegi 400-600 eurós árát egyelőre sokallom. Úgy érzem, egy kis türelemmel találhatok elérhetőbb példányt is.
Kezdjük az egyszerűbb Rakétával, mert szerkezetileg és történetileg is letisztultabb.
Mint már írtam, a Rakéta Óragyárat felkérték, hogy gyártson órát az antarktiszi sarkkutatók számára. Mivel a kontinensen fél évig sötét, majd fél évig világos van, az órának robusztusnak kellett lennie, és fel kellett szerelni egy speciális 24 órás szerkezettel, hogy függetlenül jelezze az időt. Ehhez olyan szerkezetet terveztek, amely lehetővé tette az óramutatónak, hogy 24 óra alatt tegyen meg egy fordulatot a számlapon (a hagyományos 12 helyett).
Az eredmény egy merész és szokatlan dizájnú óra lett. A tervet 1969. december 10-én hivatalosan jóváhagyta és aláírta V. M. Rogacsev, a Szovjet Antarktiszi Expedíció parancsnoka, a Szovjetunió „Arktisz és Antarktisz Kutatóintézet” pecsétjével ellátva.
Az én órám egy későbbi kiadás, amelyen az Antarktisz körvonala látható a számlapon. Volt egy másik kiadás is, amelyen hét állomás is meg van jelölve (a Haladás kivételével):
- Mirny (1956. február 13.)
- Vostok (1957. december 16.)
- Novolazarevskaya (1961. január 18.)
- Molodjozsnaja (1963. január 14.)
- Bellingshausen (1968. február 22.)
- Leningradskaya (1971. február 25.)
- Russzkaja (1980. március 9.)
- Haladás (1988. április 1.)
Az órában egy 2623.H szerkezet van, és vásárláskor fontos ellenőrizni, hogy valóban ez legyen benne. Egyszer majdnem pórul jártam, ugyanis az első Rakéta Antarcticám valószínűleg fiók mélyéről „összesöpört” alkatrészekből állt. Pár nap után vettem észre, hogy egy sima 2632-es, azaz 12 órás szerkezet van benne, ezért azonnal visszaküldtem.
Figyelmeztetés: a neten sok hamis számlapos, az Antarcticához nem köthető, de ezzel a névvel hirdetett óra található, érdemes megbízható helyről vásárolni.
Az ára jelenleg 100-150 euró körül mozog. A Rakéta a mai napig Oroszországban működik, és az Antarktisz felfedezésének 200. évfordulójára két, 24 órás szerkezettel ellátott modellt is kiadott „Polar” és „Sonar” néven, körülbelül 2000 eurós áron, nagyobb, 41,6 mm-es és 44 mm-es tokban. A „Polar” értelemszerűen a sarkvidéki expedíciókról kapta nevét, míg a „Sonar” a tengeralattjárókról, mivel személyzetük körében is népszerűek lettek – a tenger mélyén nehéz a nap mozgását követni.
1955 különösen mozgalmas év lett az Antarktisz történetében, három ország is nekivágott a jégmezők feltárásának. Elindult Sir Edmund Hillary az angliai Commonwealth Trans-Antarctic expedíció élén, karján a már említett centrál másodperces Smiths Deluxe-szal. Elindultak a szovjetek is az 1. Szovjet Antarktisz expedícióval, és hogy teljes legyen a csapat, az amerikaiak is nekivágtak az Operation Deep Freeze expedíciónak, amelyet a múltja miatt már joggal hírhedt Richard E. Byrd admirális vezetett.
A Nivada az amerikaiak számára egy fejlett, vízálló, ütésálló és antimágneses órát készített, a cég egyik ikonikus darabját, a Nivada Antarcticot.
Az első kiadású Antarctic 35 x 42 mm-es, 11,5 mm magas tokban jelent meg, benne egy ETA 1256 automata szerkezettel és 40 órás teljesítménytartalékkal. A Nivada különleges számlapokat tervezett: a sima fekete és fehér mellett egy „Tundra” nevű, 3D hatású számlapot, amely szélfútta sarkvidéki tájat idéz.
A Nivada cég a jelentős sikeren felbuzdulva, 1957 június 8.-án teljes oldalas hirdetést jelentetett meg, a mára már ikonikussá vált álszakállas figurával. A képen csak annyi látható, hogy az álszakállas modell (Jarman) cigarettára gyújt, de a Newsweek 1957. október 28-i száma szerint a hirdetések annyira sikeresek voltak, hogy a Nivada úgy döntött, hogy a kampányt globálisan is elindítja. Kubában azonban Fulgencio Batista kubai diktátor betiltotta a reklámot, mert úgy vélte, Jarman túlságosan hasonlított az akkoriban még a kubai hegyekben bujkáló Fidel Castro-ra.
A betiltás azonban csak erősítette az életérzést, és Kubában a Nivada összes óráját elkapkodták, mint “Castro óráját”.
Ne lepődj meg, ha CROTON márkájú Antarcticára bukkansz, mert névviták miatt a Nivada az USA-ban kénytelen volt a Croton kereskedőházzal megállapodni, és az ő nevük alatt forgalmazták az órákat. Figyelem: az USA-ban minden Nivada Croton, de nem minden Croton Nivada.
A 60-as évek elején nagyon szép eladási számokat produkáltak és az Antarctica lett a másik húzó név a Nivada Chronomaster mellett. 1964 ben 52.000 darabot szállítottak az USA-ba ez a szám öt évvel később már 173.000 darab volt. Sajnos a cég annyira megszerette az Antarctica nevet, hogy a 70-es években már sok olyan órát is ez alatt a név alatt gyártottak, aminek már semmi köze nem volt az 1954 ben gyártott első modellhez.
A későbbi kiadásokban van egy nagyon jópofa dolog, ami miatt szeretem ezeket az órákat. A hátlapra elkezdtek egy pingvint gravírozni. Vicces, hogy kopott számlap esetén bizonyos árverési oldalakon sokszor Nivada Penguin óraként hivatkoznak rájuk az órához kevésbé értők.
Viszont, ha már árverési oldalak, akkor nézzük az árakat. Én még szerencsés vagyok mert az első és számomra legkedvesebb Antarctic-ot még a nagy újrakezdés előtt 50 euróért vettem. Ezek a darabok most olyan 200-300 eurót kóstálnak. Egy első szériás Aquamatic Antarctic tundra számlappal, már az 1000 eurót súrolja inkább felülről, mint alulról. Én a Nivada márkáról először Ferenczi Balázstól hallottam, a 3órás podcast első évadában. Ezt követően kezdtem el a márkával foglalkozni.
Szerelem volt első látásra. Úgy tűnik, hogy szerencsére a Nivada is új lendületet kapott, és a legkedveltebb vintage darabokat kezdik újra egy kicsit átgondolva kiadni. Szerencsére az Antarctic-on nem változtattak, egy az egyben az eredetire hajazó 35mm-s tokozású órát kezdték gyártani. Az ára 800 euró körül mozog, ha ugyan lehet kapn- pillanatnyilag sold out.
Nagyon szeretem ezekben az “expedíciós” órákban, hogy az órán túl adnak egy kis pluszt, egy extra életérzést. Részesévé válhatsz akár az expedíciónak is, főleg akkor, ha nem pusztán megveszed és hordod, hanem egy kicsit utána mész az óra sztorijának. Elolvasod az expedíciókról szóló cikkeket, esetleg az óra mellé kiegészítőket, felvarrókat is begyűjtesz a család nagy örömére.
Forrás: Raketa, Vintage Nivada, Chronopedia, Hodinkee
Szerző
