Egy évvel ezelőtt járt elsőként nálunk az Arsenale, amely azóta számos új, izgalmas variánssal bővült. A számomra leginkább vonzó és feltűnő darabot kértem el egy hosszabb teszt erejéig, hogy megtudjam, sikerült-e tovább színesíteni az eredeti koncepciót.
A Venezianico Arsenale véleményem szerint a tavalyi év egyik nagy meglepetése volt, hiszen az olasz mikrobrand egy teljesen új modellt mutatott nekünk az integrált szíjas versenyszámban. Ugyan a piac, legyen szó nagy és ismert márkákról vagy éppen mikrókról, ebben a szegmensben elképesztően telített, ezért egyre nehezebb kitűnni a tömegből. Részre hajlás nélkül állíthatom, hogy a Venezianico-nak ez sikerült, hiszen jól láthatóan szépen bővült a paletta, és a kezdetben három tagból álló Arsenale család jelenleg 10-et számlál. Ebből a felhozatalból igyekeztem nektek a leginkább különc verziót elhozni, így esett a választás a kaucsuk szíjas bronzra.
Első benyomások
A már megszokott csomagolás kibontása után az első benyomás rendkívül markáns volt. El kell árulnom nektek, bár szerintem nagy meglepetést nem okozok ezzel, de óratesztelői oldalról egy, már tesztelt óra picit másmilyen változatát ismételten izgalmasan megosztani veletek az olykor kihívás tud lenni. Itt ez ráadásul fokozottan érvényes hiszen egyrészt az acél Arsenale-t volt szerencsém kipróbálni, illetve a Venezianico Redentore Bronzo is vendégeskedett nálam. Ezért fejben még a kibontás előtt nagyjából össze is állt, hogy milyennek fogom látni az Arsenale Bronzo-t, de a valóság egészen eltérően alakult számomra.

Az Arsenale friss és modern formavilágú óra, amely a Venezianico által használt QAI9-4 bronzötvözetben elképesztően feltűnő. Erről már a Redentore cikkben is említést tettem, de itt is szembeötlik, hogy ez a színvilág miatt inkább hasonlít egy arany(színű) órára, mint klasszikus bronzra. A magasabb alumínium ötvözeti arány miatt sárgásabb árnyalatú a végleges megjelenés. Összehasonlításképpen a Tudor Black Bay bronz változata CuAl8 ötvözetet használ, amely ténylegesen bronzórának hat minden szempontból. Ennyit számít egy-két összetevő kevesebb vagy éppen több alkalmazása.
Megjelenés

Visszatérve a tesztalanyunkra, a tokon végigfutó polírozott élek, akár az oldalán vagy a rámán, ezt a hatást még inkább kihangsúlyozzák. A nyers adatokat illetően nincsen különbség az acél verziókhoz képest, 40 mm-es átmérőt, 44 mm magasságot (lug to lug) és 9.95 mm vastagságot kapunk jelen esetben is. Tényleg nehéz szavakban leírni, hogy mennyire vonzza a tekinteteket ez az óra, és nem feltétlen csak amiatt, mert aranyszínű, hanem mert a laikusok számára is drágának tűnik.

A Venezianico ráadásul nem állt meg ennyinél és a bronztokhoz színben és stílusban teljes mértékben passzoló kaucsukszíjat párosított. A sötét, csokibarna gumiszíj puha, jó tapintású és ugyan nem írják külön, hogy FKM (fluor-kaucsuk), de nem vonzza a porszemeket és a koszt sem. Ez nagyon jó hír, hiszen a mindennapos használatot is bírja, amit kell is neki, mert más szíjvariációt kérni sem lehet az órához.

Emellett ami érdekesség, hogy a gumiszíj illatosított is (enyhén vaníliás, édes), ami ősszel/télen kevésbé hasznos, de melegebb időben kifejezetten jól tudja ellensúlyozni az izzadtság miatti szagokat. Klasszikus tüskecsatos zárat kapott a szíj, utóbbi is bronzból készült természetesen. Egyetlen negatívumot tudok megemlíteni, méghozzá a szíj nyúlósságát. Ez ugyan használói oldalról előnyt jelent, mert így jóval kényelmesebb, azonban hosszabb távon biztosan jobban koptatja a szíjat és idővel ki tud nyúlni vagy akár el is szakadhat.
Számlap

A szíj mellett számlapból is újat kapott az Arsenale Bronzo, ráadásul egy igencsak ízléses, sötétbarna „sunburst” stílusút, amely természetes fényben világosba hajlik át. A mutatók és az indexek is aranyszínűek és itt már hárommutatós számlappal találkozunk. A korábbi, klasszikus acél verziók közül a genfi csíkosok csak óra és percmutatóval rendelkeznek, ráadásul lúm nélkül. A bronz esetében gondoltak erre is, és bár nekem a sötétben világító indexek és mutatók nem számítanak deal-breakernek, számos órakedvelő társamnak viszont fontos funkció.
Szerkezet
Egyetlen dolog nem változott az Arsenale esetében, méghozzá éppen az, amit a legkevésbé kedvelek, az a szerkezet. Ebben az órában is a Miyota 9039-es teljesít jó szolgálatot, a maga 4 Hz-es működése mellett nagyságrendileg 55 órás járástartalék mellett. Új órákban, főként mikrobrandek esetében közkedvelt szerkezet, hiszen relatíve olcsón beszerezhető, könnyen szervizelhető és vékony, amelynek köszönhetően az Arsenale-hoz hasonló filigrán órák versenyképes áron beszerezhetőek.

Mostanra szinte szokásommá vált a hangos rotort megemlíteni, amely főként vékony tokos órák esetében még inkább szembetűnő, hiszen kevesebb zajelnyelő anyag van a fülünk és a mozgó alkatrészek között. Nos itt ez hatványozottan igaz. 4 éves kisfiam is megjegyezte, amikor éppen játszottunk együtt itthon, hogy „apa, mi ez a hang?”. Pedig ő aztán nem mondható szakértőnek vagy éppen olyannak akinek erre rááll a füle. Igyekeztem ettől mindig eltekinteni és arra gondolni, hogy cserébe mennyire ízléses és jól kinéző órát kaptam a Venezianico-tól.
Összegzés

A 3 hetes tesztidőszak első percében tudtam, hogy stílusban messze áll tőlem ez az óra. Nagyobb méretű, feltűnő bronz/aranyszínű óra gumiszíjon távol van a radaromtól. Az azonban elismerésre méltó, hogy a Venezianico milyen ügyesen formálta át az Arsenale kezdeti stílusát és megjelenését egy egészen más irányba. Ilyen képességekkel rendelkező bronztokos, integrált szíjas órából keveset találni jelenleg, így ezzel a Venezianico egy új közönséget tudott megszólítani. Kíváncsian várom a további variációkat, mert ahogy látszik, az olaszok tudatosan és a vásárlói visszajelzésekre hallgatva haladnak folyamatosan előre. Nézz csak szét a webshopjukban, számos izgalmas darabot fogsz találni.
#hirdetes #szponzoralttartalom
Az órát a Venezianico független olasz óragyártó bocsátotta a rendelkezésünkre, melyet ezúton is köszönünk!
Szerző

- Bakancslistás tétel volt egy komoly óra beszerzése 30 éves koromra. Azóta eltelt pár év és időközben a letudandó feladatból hobbi és szerelem lett, amelynek állomásait igyekszem veletek is megosztani.
