Amennyiben valakit vonzanak a manapság reneszánszukat élő retro vagy vintázs tárgyak, ruhák, vagy ha a kiszemelt árucikket csak a közelmúlt évtizedeiben gyártották vagy egyszerűen csak gazdaságosabbnak találja a már használt cikkek vásárlását, akkor biztosan megfordult már bolhapiacokon.
Az ilyen vásárok, börzék egyáltalán nem ördögtől való dolgok, bár hiába igyekszik az ember tudatosan vásárolni, ha valahol, akkor itt nehezen elkerülhető az impulzusvásárlás, hiszen minden egyes stand valami érdekességet, valami újdonságot tartogat.
Első alanyunk a debreceni régiségvásáron bukkant fel, kissé lelakott állapotban, de megjelenése még így is impozáns volt. A múlt viszontagságai látszódtak mind a tokon, mind pedig a plexin.
Meglepő azonban, hogy szépséghibái ellenére a koronán keresztül a szerkezetet felhúzva „pöccre” indult. A karcoktól nehezen, de leolvasható volt a Bourbon márkajelzés.
Tisztogatás után láthatóvá vált, hogy a csupán 35 mm-es tokon megkopott, de a barázdált lünettán épen maradt az arany színű bevonat. A plexi polírozását követően szemügyre vehettem a számlapot is, ami angolszász elnevezéssel sunburst jellegű, azaz a számlap közepétől indulva sugárszerűen játszik rajta a fény. A 6,9 és 12 óránál lévő indexek különlegesek és engem valamelyest a sugárveszélyre figyelmeztető táblákra emelékeztetnek.
A dátum 3 óránál van és a fehér alapon fekete dátumhoz szokott szemnek furcsa, fehér alapon piros színű számok láthatóak. Az indexek kiemelkednek a számlap síkjából, valószínűsítettem, hogy applikáltak, tehát a hátoldalukra forrasztott miniatűr lábakkal kapaszkodnak.
A teória azonban megdőlt. Ezek ugyanis a számlapra nyomást gyakorló alakformáló eljárással, préseléssel (pressplated) készültek, így a számlap síkjából kiemelkedve tökéletesen becsapva az érzékeimet.
A szerkezet, melyhez a számlap csavarral van rögzítve egy végtelenül egyszerű pecek-gátszerkezet, ami ki tudja hány szervizeletlen év után is tökéletesen teszi a dolgát. A napi +/- 30 másodperc szervíz nélkül tolerálható, de ha szeretném megőrizni az utókornak, akkor a rendszeres karbantartás elengedhetetlen lesz.
A tokfülek között lévő rugós stiftre a rugós jelzőt csupán megszokásból lehetett ráaggatni, kiszedése után sajnos használhatatlanná vált, azonban ez egy könnyen pótolható alkatrész. Tisztítás, szervíz és a stiftek cseréje, valamint egy stílusban az órához passzoló, lehetőleg korhű 18 mm-es bőrszíj felrakása után az újonnan szerzett ketyegő készen áll, hogy ismét szolgálatba álljon.
Vajon mi a helyzet a Bourbon márkával? Miért nem hallhattam még róla? A kutatást némiképp megkönnyítik az internet zegzugos órás fórumai, azonban az első nyomokat az órán kell keresni és minél több információt begyűjteni onnan.
Lássuk csak, mit tudunk. A számlapon a Bourbon márkajelzés alatt olvasható a 23rd street, mellette a SUPER DE LUXE (jelentése luxus, elegancia), valamint a water resistant és alul a Swiss Made felirat. Az óra manhattani utcával való kapcsolata még rejtély számomra, de a szövegekből megállapítható az óra svájci eredete.
A vízállóságát, azért érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen hosszú idő után a tömítések és illesztések elvesztik eredeti, talán akkor is csak cseppálló állapotukat. Ökölszabályként megjegyezhetjük, hogy vintázs órával, ha az nem egy teljeskörűen restaurált, nyomáspróbát sikeresen teljesített búváróra, akkor nem megyünk vízbe.
Az órát a csavaros hátlapnál megbontva elénk tárul a szerkezet, amin feltűnik a Constructa Watch LTD, Swiss made és one jewel unadjusted felirat. Az óra szíve valószínűleg egy Baumgartner 866 kézihúzós, egyköves szerkezet.
Bizonyos források szerint a Constructa szerkezetgyártó a Mondaine tulajdonában állt, ami egy napjainkban is működő svájci székhellyel rendelkező óragyártó cég. A kettő közti kapcsolatot nem tartom kizártnak.
Az azonban biztos, hogy a Svájci Hivatalos Kereskedelmi Közlöny 26.4.-es számában 1972-ben bejegyzésre került a WW Bourbon márka. A márka születésének időpontja tehát ismert, az pedig nem okozna nagy meglepetést, ha a szerkezetet egy külsős cég gyártotta volna, a Bourbon pedig kis cég révén „tokozza” azokat, hiszen ez manapság, a microbrandek aranykorában is egy rendkívül népszerű és nem elítélendő jelenség.
Ismert tény az is, hogy a kvarcválság alatt temérdek márka tűnt el a süllyesztőben, hiszen a mechanikus szerkezettel szerelt óráik nem voltak képesek a japánok által gyártott kvarcórákkal felvenni a versenyt. Így járhatott a Bourbon márka is, helyet adva így az újnak… de megszűnésével a gyűjtők listájára is felkerült.
Szerző
- Jó pár éve annak, hogy magával ragadott az órák világa. Kezdetben gyűjtöttem, majd fotóztam őket. Később órás témájú podcastel is foglalkoztam, valamint angol nyelvű órás bemutatókat is írok. Az 5BAR keretein belül pedig magyar nyelvű írásaimat olvashatjátok csupa olyan órás témában, ami engem igazán érdekel.
Legfrissebb bejegyzések
- 2025.06.16.CikkekMi történik a bronz óráddal? Avagy a patinásodás folyamata
- 2025.05.23.CikkekMikro-rotor, maximális stílus – A Poljot International Dobronrav közelről
- 2025.05.19.CikkekRégi forma, új erő – Girard-Perregaux és Bamford Deep Diver újratöltve
- 2025.04.28.CikkekVenezianico Redentore Enigma – Szokatlan stílus, de igazi olaszos karakter