A Jaeger-LeCoultre Reverso a kortalan dizájn és az állandó kettősség tökéletes megtestesítője. Egy olyan időmérő szerkezet, ami örök klasszikussá vált az elmúlt 92 év során, mégis képes folyton megújulni és modernitást sugározni, sőt a legújabb mérnöki bravúrokat felvonultatni. A letisztult, hagyományos elegancia képviselője, miközben a sportosság, melyben lényege és létrejöttének oka rejlik, megkérdőjelezhetetlen.
Svájc egy különösen szép vidékén, zöldellő dombok, varázslatos hegyek, kristálytiszta patakok és burjánzó rengeteg erdők ölelésében terül el Jura völgye, a Vallée de Joux. Ezen a meseszép helyszínen a korábbi időkben mezőgazdasággal foglalkozó családok éltek, akik a hideg, ínséges teleken, hogy kiegészítő jövedelemhez jussanak, órakészítéssel foglalatoskodtak. Így kezdődött minden, ami mára a nagy svájci óraiparrá nőtte ki magát.
A völgyet egy festői szépségű út szeli át, mely tíz apró várost érint, ahol olyan legendás gyárak készítik a világ legjobb óráit, mint az Audemars Piguet, Blancpain, Breguet, Vacheron Constantin, Patek Philippe és természetesen mai főhősünk szülőotthona, a Jaeger-LeCoultre.
Jaeger és LeCoultre – a kezdetek
A Jaeger-LeCoultre gyára ma is a Le Sentier nevű kis faluban található, éppen azon a helyen, ahol 1833-ban Antoine LeCoultre megalapította azt.
1888-ra az aprócska műhely Vallée de Joux egyik legnagyobb, legelismertebb óragyártója lett, mintegy 500 órást és művészt foglalkoztatott és jónéhány szabadalommal rendelkezett.
1903-ra a már igen jelentős svájci óragyár akkori tulajdonosa, Antoine unokája, Jacques-David LeCoultre megismerkedett a rendkívül népszerű és kivételes tehetséggel bíró Edmond Jaeger órásmesterrel. Edmond volt az, aki Louis Cartier tervei alapján elkészítette az első karórát Alberto Santos-Dumont pilóta számára, amelyet így Cartier Santos névvel illettek.
Volt egy közös pont LeCoultre és Jaeger érdeklődésében, hiszen mindketten bolondultak a mikromechanikai megoldásokért. Hihetetlen szenvedéllyel kísérleteztek, kutattak és fejlesztettek, hogy egy-egy szerkezeti részletet még tovább tökéletesíthessenek. Kapcsolatuk egészen odáig fejlődött, hogy szellemi és anyagi tőkéjüket egyesítve 1903-tól együtt alkottak tovább, nevük egybeforrt és lefektették az alapjait a Jaeger-LeCoultre márkanévnek, mely később méltán emelkedett a legnagyobbak közé, sőt mára legendává vált az órás világban.
Együttműködésük rendkívül gyümölcsöző volt, hiszen mesterien ötvözték alkotásaikban a kor divatját, az eleganciát, a hagyományokat és az innovatív megoldásokat. Pontosan 1925-ben a két mikrospecialista összedugta a fejét és létrehozták a kis méretű, hölgyeknek szánt, igen elegáns Duoplan-t, mely abban az időben és még sokáig a világ legkisebb mechanikus szerkezetével bírt, ráadásul az óragyártás történetében először cserélték az óra üvegét zafírkristályra.
Az együttműködésükkel, a felhalmozott tudással és technikai alapokkal lefektették a kor egyik legnagyobb óraipari innovációjának az alapjait, mely később Reverso néven vált világhírűvé.
A Reverso születése
A 20. század elején Indiában, a brit gyarmati területeken állomásozó katonai alakulatok és a lakosság körében is rendkívül népszerű volt a lovaspóló. Mind a tiszti kar, mind az alacsonyabb rangú bakák előszeretettel űzték ezt az igen nagy koncentrációt, komoly erő- és állóképességet, továbbá ügyességet megkövetelő kőkemény, férfias sportot.
A Jaeger-LeCoultre legendáriuma szerint 1930-31 telén történt, hogy a nagy befolyású César De Trey, svájci üzletember, legendás óragyűjtő Indiába utazott, különféle üzleti lehetőségek kiaknázása céljából. Pihenésképpen, vagy sokkal inkább a tárgyalások lefolytatása céljából előszeretettel látogatott lovaspóló mérkőzéseket.
Egy ilyen alkalommal beszélgetésbe elegyedett néhány pólójátékossal, akik egy igen érdekes dolgot vetettek fel neki. Megkérdezték tőle, hogy lát-e lehetőséget arra, hogy olyan erős, masszív felépítésű karóra készülhessen a jövőben, amelynek a számlapja és az üvege védve van a külső behatások ellen, amik a sportolás közben érhetik a ketyegőt. Azonnal elképesztő izgalomba hozta az óramániás üzletembert ez a probléma és hatalmas lelkesedéssel állt neki a munkának.
Sokat gondolkodott, miként lehetne megvalósítani a pólójátékosok vágyát. Kis idő múlva megszületett a fejében a koncepció egy olyan óráról, amely ellenáll az igen kemény szituációknak. Megálmodott egy órát, mely szokatlan és egészen innovatív módon képes volt kielégíteni a sportolók által megfogalmazott igényt.
Köszönhetően széleskörű kapcsolatainak és jelentős befolyásának César de Trey igen jó viszonyt ápolt Jacques-David LeCoultre-rel és jól ismerte Edmond Jaeger óraipari tevékenységét is. Ötletével felkereste őket, akik nagy érdeklődéssel fogadták a lehetőséget és szintúgy rendkívül izgatottak lettek, hiszen hittek az előzetes tervekben, továbbá sok lehetőséget láttak az elképzelésben. Jaeger úr kiterjedt francia kapcsolatainak köszönhetően jól ismerte René-Alfred Chauvot-t, a kor népszerű ipari formatervezőjét, aki örömmel állt rendelkezésére a csapatnak az álom megvalósításában.
A probléma igen speciális, ami olyan feladat elé állította az órásmestereket, mely merőben újfajta megközelítést igényelt az addig megszokottakhoz képest.
Nemsokára elérkezett 1931. március 4-e. A Francia Ipari- és Kereskedelmi Minisztériumhoz egy kérelem érkezett. Senki sem sejtette még ekkor, hogy milyen rendkívüli jelentőségű szabadalom bejegyzését kérték a 712.868 számú beadványban.
A szabadalom egy olyan karórát említ, amely a „tokjában csúszni képes és teljesen átfordítható„. A külső megjelenést, a dizájnt René-Alfred Chauvot tervezte meg és vetette papírra.
Az óraház gyakorlatilag megfordítható, lehetővé válik, hogy a sínszerűen kiképezett külső hátlapon elcsúsztatható legyen maga az óratok, majd átfordítva a hátoldala kerül előre, miközben visszapattintjuk a helyére. Így az óra levétele nélkül át tudjuk fordítani azt úgy, hogy a hátlap kerül előre. Ennek a funkciónak az előnye abban rejlik, hogy a masszívabb, erősebb hátlapot előre fordítva az óra sokkal inkább ellenálló lesz, akár a teknős páncélja, megvédi az értékes szerkezetet, a drága zafírkristályt és a számlapot a külső hatásoktól, ütéstől, rázkódástól.
1931 júliusban de Trey megvásárolta Chauvot formatervének jogait, novemberben pedig bejegyeztette a Reverso nevet. De Trey és Jacques-David LeCoultre arra törekedtek, hogy a forradalmi forma a lehető leghamarabb piacra kerüljön, így üzleti partnerek lettek és azonnal megkezdték a gyártást. Az első darabok kevesebb, mint kilenc hónappal a szabadalmi bejelentés benyújtását követően kerültek az üzletek polcaira.
A kor igen népszerű art deco stílusirányzatának hódolva az óra megjelenése rendkívül határozott, szigorú, vonalas, telítve eleganciával és egyéniséggel, azonban mégis képes igen markánsan elmozdulni a funkcionalitás felé. A Reverso ugyanis vérbeli sportórának készült, a létrejöttének körülményei legalábbis erre engednek következtetni.
Az első Reverso tokmérete 38mm x 24mm x 6mm volt. A kezdetekkor csupán perc- és óramutató került az órára, amely kézzel húzható szerkezetével hozta működésbe azokat. 1934-ben jelent meg a hat óránál elhelyezett segédszámlapon található másodpercmutató (small second).
A luxusórák cuevée-je
A Reverso történetének egy érdekes kis mellékágacskáját is érdemes megemlíteni. A história úgy teljes, ha megemlékezünk arról, hogy Jacques-David LeCoultre, aki akkoriban a Patek Philippe igazgatótanácsának tagja volt, eladott nyolc darab üres Reverso óratokot a Patek Philippe számára 1931. decembere és 1932. áprilisa között. A Patek Philippe saját szerkezettel és márkanévvel ellátva elkészítette és forgalomba hozta az átfordítható tokos órákat, ezek közül kettő még a mai napig látható a Patek híres genfi múzeumában.
A Reverso sikere
Az elegancián túl, a Reverso elképesztő sikerének másik kulcsa a funkcionalitásában rejlett. A lovaspóló játékosok mellett síelők, kerékpározók és más versenysportolók körében is elterjedté vált. Betalált az ötlet, mindenki ezt az órát akarta, hiszen divatos, strapabíró és modern benyomást keltett. A nagyszerű reklámkampánynak köszönhetően pedig gyakorlatilag a 20. század legkelendőbb luxus sportórája lett.
Az átforgatható dizájn egy sor új lehetőség számára nyitott kaput. Már jóval azelőtt, hogy egyébként a személyre szabhatóság divattá vált volna, a Reverso egészen új kapukon döngetett. Az üres hátlap nagyszerű alkalmat teremt egyedi kivitelű órák elkészítésére, hiszen gravírozható felület bukkan elő, ahová egyedi emlékképeket, szövegeket, monogramot, dátumot és bármi mást vésethetett a boldog tulajdonos.
Igen hosszú listán szereplenek azok a híres-neves emberek, akik Reverso-val a csuklójukon jelenhettek meg büszkén az egyes fontos eseményeken. VIII. Edward brit uralkodó például egy olyan Reverso birtokosa volt, amelynek a hátlapja a saját királyi címerével volt díszítve. A híres Douglas McArthur tábornok, a háborús hős, volt amerikai vezérkari főnök is egy egyedi Reversot tudhatott a magáénak, amelynek fekete, lakkozott számlapja volt és a hátlapját a „D MAC A” monogrammal tették egyedivé és személyessé számára.
Megjelentek az egyes nagy események, évfordulók és más neves alkalmak emlékére készített limitált vagy speciális kiadások.
A Reverso és a képzőművészet
1936-ban készült az egyik legelképesztőbb, egyesek szerint a legszebb zománcozott Reverso. Ezen nem más, mint a tripurai Kanchan Prabha Devi nevű maharáni (maharadzsa felesége) látható. Kétségtelen, hogy a műalkotás egészen rendkívüli.
A zománcozott kivitelű műalkotások elkészítésében bizony magyar vonatkozású szálakat is találunk. Merczel Miklós magyar órásmester és képzőművész az 1990-es évek elején kezdte munkásságát a Jaeger-LeCoultre gyárnál. Kezdetben a Reverso hátlapokat díszítette zománcozással, de később más modelleken is megjelentek az alkotásai. 1996-ben egy saját műhellyel jutalmazták teljesítményét az üzemen belül. Egyik legjelentősebb sorozata volt Alphonse Mucha cseh művész alkotásainak újragondolása a Reverso órák hátlapján.
A Reverso leleményességének és a képzőművészet iránti elkötelezettségének egyik legcsodálatosabb megnyilvánulása a Jaeger-LeCoultre Reverso à Eclipse modellek megalkotása. Ezekben a remekművekben egy aprócska zsalugáteres, redőnyszerű ablak van beépítve a festménnyel díszített számlap és a mutatók közé. Ez a redőny egy kis tárcsa segítségével elcsúsztatható, így elfedve vagy éppen feltárva a számlapon látható műalkotást. 2015-ben Vincent Van Gogh, holland festő halálának 125. évfordulója alkalmából a Jaeger-LeCoultre egy különleges Reverso à Eclipse órával emlékezett, amin a művész „Napraforgók” című festménye látható. Az óra tokja rózsaaranyból készült, a szerkezet a híres 849-es kaliber, amely 35 órányi járástartalékot képes felhalmozni.
Természetesen a hölgyek arany és gyémántok iránti vágyáról sem feledkezett meg a Jaeger-LeCoultre. Számukra megalkotta azt az elképesztő csodát, amely valódi tündöklő ékszerként viselhető, amelyről nagyon nehéz levenni a szemünket, hiszen már-már túlzó ragyogásával és rendkívül aprólékos túldíszítettségével rabul ejt bárkit, aki viseli vagy megcsodálja.
Az innovatív megújulások
Az 1970-es években a teljes óraipart felforgatva, annak minden szegmensébe begyűrűzött a kvarcválság, vagy más néven a kvarcforradalom. A mechanikus szerkezeteknél sokkal egyszerűbb, olcsóbb, sok esetben pontosabb, elemmel működő erőforrások döbbenetes mértékben hódítottak teret. Az új kihívásokkal kapcsolatban a Jaeger-LeCoultre is válaszlépésre szánta el magát, ráadásul nem is akármilyenre.
A Reverso a 80-as évek elején egy egészen új, saját fejlesztésű, ultravékony kvarc szerkezetet kapott, mely a 601-es típusszámot viselte, így az óraipar elemes szegmensében is letette névjegyét, ráadásul nem kis sikerrel. Tehát 1985-ben kívülről is megújult az óra, no persze a dizájn és a küllem megmaradt, azonban a CNC technológiával kissé átszervezték a gyártás és a felépítés mikéntjét, hiszen a korábbi 23 helyett immár 55 alkatrészből állt össze az óraház, ráadásul mindez víz- és porálló volt. Ezen újítás megvalósítása Daniel Wild mérnök nevéhez köthető.
Miután a mecahnikus óragyártás a 90-es évek elején újra képes volt magára találni, Günter Blümlein visszaállította a mechanikus szerkezettel bíró Reverso régi tündöklését. Henry-John Belmont-tal, a Jaeger-LeCoultre akkori vezérigazgatójával és Janek Deleskiewicz francia tervezővel az óra születésének 60. évfordulójára, 1991-ben megalkottak egy bonyolult, komplikációkkal felvértezett verziót, mely a Reverso 60ème nevet viselte. Az óra rózsaaranyból készült, járástartalék kijelzővel és dátum mutatóval is fel volt szerelve.
Az igen népszerű jubileumi kiadással a Jaeger-LeCoultre még közel sem lőtte el minden rakétáját, sőt! Az első, igen látványos tourbillon mechanizmussal felszerelt Reverso 1993-ban látott napvilágot.
Ez az egészen elképesztő mérnöki bravúr szinte felfoghatatlan pontosságot és tudást követel meg, azonban még mindig nincs vége! Az őrület évről-évre egyre csak fokozódott: 1994-ben bemutatták a világ első négyszögletű, percismétlő óráját Caliber 943-as szerkezettel, természetesen egy Reverso képében, majd 1996-ban jött az első retrograde chronograph is.
A teljesítményt, amelyet az 1990-es években a Jaeger-LeCoultre diktált a Reverso modelljével, nehéz volt bárki számára is überelni. A léc igen magasra lett felpakolva, a legtöbb gyártó csak alulról volt képes súrolni. Hősünk válasza igen határozott és erőteljes volt a kvarcválság lecsengését követően.
Mindenki számára bebizonyosodott, hogy a mechanikus óráknak igenis van jövőjük, van keresnivalójuk az órapiacon. Ezt üzente a Jaeger-LeCoultre diadalmenete.
A Reverso 75. évfordulóján, 2006-ban a Jaeger-LeCoultre bemutatta a Reverso Grande Complication à Triptyque-et, egy rendkívül bonyolult órát, amely 14 szakember éveken át tartó, megfeszített munkájának gyümölcse. Az órának három számlapja volt, amelyek képesek megjeleníteni a „normál” időt, a sziderikus időt (olyan időskála, ami a Föld forgásának állócsillagokhoz viszonyított ütemén alapszik) és az öröknaptárat. A további funkciók közé tartozott a holdfázisok megjelenítése, az állatövi naptár, a csillagászati diagram, a napkelte és napnyugta ideje, a járástartalék, a napszak megjelenítés, valamint a szökőév helyes kezelése.
Ez a sorozat egészen elképesztő teljesítményt sugall. Egymást követték az egyre nagyobb mérnöki bravúrok, az egyre bonyolultabb komplikációk.
Majd sikerült ezt a szintet is messzemenőkig túllicitálni, hiszen megjelent a Jaeger-LeCoultre biaxiális flying tourbillon mechanikája először a 2008-as Reverso Gyrotourbillon 2-ben, majd 2016-ban a Tribute Gyrotourbillon nevű műremekben.
Túl a csúcson
A Reverso 2021-ben ünnepelte születésének 90. évfordulóját, ezen fantasztikus jubileum alkalmából a Jaeger-LeCoultre a Hybris Mechanica elnevezésű kollekciót álmodta- és valósította meg, hogy bemutassa a Reverso eddigi legösszetettebb, legkomplikáltabb változatát.
A Reverso Hybris Mechanica Quadriptyque tizenegy elképesztő komplikációt vonultat fel az óra négy számlapján, a bonyolultsága földi halandók számára csaknem felfoghatatlan. Az a tény, hogy ez a világ első karórája, amely négy teljes értékűen működő számlappal rendelkezik gyakorlatilag egy mellékes jellemző, hiszen a komplikációk sokaságában és a kidolgozottság rendkívül magas színvonalában rejlik az óra minden lényeges erénye.
A tervezés és gyártás során, mielőtt még megjelent a nagyközönség számára, összesen 12 szabadalmat jegyeztetett be a Jaeger-LeCoultre. Ez a tény is mutatja, hogy mennyire innovatív alkotást sikerült létrehozniuk.
A szökőévek tökéletes ismeretében az óra a szokásos, de eddig sem csupán hétköznapi funkciókon túl, szuperholdakat és napfogyatkozásokat is előre jelez. Percismétlésre is képes, így a korona fölött található kis kar megnyomásával, csodálatos harangütésekkel, tehát hangjelzéssel tudatja velünk, hogy mennyi az idő.
Először a mély hangok ütése jelzi az órák számát. Ezután a negyedóráknak megfelelő magas és mély hangok váltakozását hallhatjuk, végül pedig a magas hangok egymásutánja jelzi, hogy hány percet kell hozzáadni az eltelt negyedekhez. Mindezt szinte nem is evilági, rendkívüli mérnöki zsenialitással megvalósítva mechanikusan, elektronika és mikrochip nélkül!
Hat éven át tervezték, készítették, finomították. Gyakorlatilag egy iparművészeti műremek, mely ötvözi a Reverso tervezőinek minden tudását, innovatív ötletét, tehetségét, alázatát és a szakmájuk iránti elkötelezettségét.
Az órából mindössze tíz darab készült, ennek megfelelően mind az ára, mind pedig az óraipari jelentősége egyaránt csillagászati. A legfrissebb információk alapján, mintegy 1.6 millió euróért (640 millió forint) bárki megvásárolhatná, ha nem kelt volna el szinte azonnal mind a tíz darab.
Összegzés
A Jaeger-LeCoultre Reverso óriapari jelentősége és története egészen rendkívüli. Amellett, hogy a 20. század elején divatos art deco irányvonal markáns, vonalas stílusjegyeit a modern 21. századba is nagy sikerrel alkalmazza, a mérnöki precizitás és találékonyság igazi mintapéldája.
Az elmúlt 92 év során több száz változatban és megoldással jelentek meg ezek az órák. A számlapok és a hátlapok díszítési módjának ezerféle variációja, a szerkezetek változatai és komplikációi minden elképzelhető igényt képesek kielégíteni. Jelen írásomban csupán a felszínt karcolgatva igyekeztem megmutatni mit képvisel a Reverso és milyen elképesztő nagyot alkotott vele a Jaeger-LeCoultre.
Persze mondanom sem kell, hogy ennek a történetnek itt még koránt sincs vége. Szépen lassan, de határozottan közelít a Reverso centenáriuma…
Kizártnak tartom, hogy a Jura völgyében, Le Sentier csendes, kicsiny városában ne dolgoznának már most emberfeletti teljesítményt produkálva a világ legélesebb elméjű órásmesterei, hogy felülmúlják a mindeddig felülmúlhatatlant…
Szerző
- Lelkes órarajongó és használó. Mindig azok a gyártók és órák vonzottak, amelyek mögött patinás múlt, érdekes sztori vagy éppen legendák sorakoznak. Ezekből pedig akad jócskán! Tartsatok velem, fedezzük fel együtt őket!