Ez az írás a kerékrendszerről egy cikksorozat része. Amennyiben szeretnéd elolvasni a harmadik részt, kattints ide!

Elsőre talán furcsán hangzik, de nem csak egy kerékrendszer van az órában. Persze van az, amit mindenki elsőként elképzel – azok a fogaskerekek, melyek a főrugó energiáját közvetítik. Viszont van még egy másik is, a számlap oldalán, ami ténylegesen láthatóvá is teszi az idő múlását – a mutatószerkezet. Illetve mindkét kerékrendszerben vannak olyan pontok, ahol az áttétel módosításával jelentős működésbeli eltérést is kaphatunk.

Általánosságban a kerékrendszerekről

Mint azt a név is jól mutatja, ezek nem mások, mint kerekek rendszerei. Tehát egy kerékrendszerhez minimum kettő, vagy több kerék jelenléte szükséges. Ezen kerekek csatlakozása két módon is történhet – eszerint beszélhetünk egyszerű, vagy áttételi kerékrendszerről.

Az egyszerű, vagy másnéven soros kerékrendszer esetén, egy teljesen sík rendszerről beszélhetünk. Itt a fogaskerekek koszorúi találkoznak (amit mindenki fogaskerékként képzel el) egymással, így adódik át az erő. Mondhatni egy tengelyen, csak egy kerék található. Ezzel a fajta megoldással leginkább a felhúzószerkezetben találkozhatunk, ahol a közvetítőkerekek ily módon csatlakoznak egymáshoz.

Az áttételi kerékrendszer esetén már fogaskoszorúkról és fogastengelyekről (az elterjedt szakkifejezés szerint trib) is beszélhetünk. Mondhatni, egy tengelyen két kerék is van. Itt koszorú tribbel, trib pedig koszorúval találkozik. Ilyen megoldással dolgozik a fő kerékrendszer, valamint a mutatószerkezet is.

Motorkeréktől a gátkerékig

A főrugó (melyről a cikksorozatom első részében olvashatsz) a leengedése által termelt energiát a kerékrendszeren keresztül juttatja el a gátszerkezetig és a szabályozóig. Az erő a kerekeken keresztül különböző áttételezésekkel halad végig. Így hát érthető, hogy az erő a főrugótól halad a gátkerék felé. Ezért is nevezik sokan a főrugó házat (benne a főrugóval) motorkeréknek, mondhatni ez a mozgatórugója mindennek.

Valahol mindenképp említést kell tegyek a kilincsszerkezetről is. Ez kicsit kakukktojás, mivel igazán sehova nem tudom besorolni. A főrugó felhúzáskor nem tud „leszaladni” a kerékrendszeren keresztül, hiszen azt lefogja a gátszerkezet. Viszont a másik oldalról is le kell fogni azt, különben az órát nem lehet felhúzni, a rugó szintén azonnal leenged.

Ezt a feladatot látja el a kilincsszerkezet (angolul click, ugyanis ez adja ki a kattogó hangot) mely a felhúzási folyamatkor nyit (engedi feltekeredni a rugót a rugómagra), majd a felhúzás megállításakor zár (nem engedi letekeredni a főrugót a rugómagról). Ez a kis külön szerkezet áll a kilincsből, a kilincsrugóból, valamint a felhúzókerékből és a koronakerékből. A koronakerékhez csatlakozik a felhúzószerkezetben található körmöskerék, illetve a koronakerék húzza a felhúzókereket. Így működik a koronáról húzás funkció.

Továbbá mint azt már említettem, itt áttételi kerékrendszert alkalmaznak, vagyis fogaskoszorú tribbel, trib pedig fogaskoszorúval érintkezik. A kerékrendszer kerekei a következők, ahol a csatlakozások sorrendje is ez:

• Motorkerék: a főrugó ház, valamint benne a főrugó. Ez szolgáltatja az energiát az óra járásához, a kilincsszerkezet fogja le az egyik oldalról, a gátszerkezet a gátkerék oldaláról.
• Perckerék: a számlap felöli oldalon rá kerül a negyedeskerék, amire pedig a percmutató kerül. 60 perc alatt tesz megy egy teljes fordulatot.
• Közkerék: közvetítési, valamint áttételmódosítási funkciója van.
• Másodperckerék: egy teljes fordulatot 60 másodperc alatt tesz meg. Különböző megoldásokkal juthat el forgása a központi másodpercig, vagy alsó csapjának meghosszabbítására mutató is kerülhet – így születik meg a kismásodperc mutatós óra.
• Gátkerék: félig-meddig már a gátszerkezet része. Ez találkozik közvetlenül a horgonnyal, melyről a következő részben lesz szó.

Perckeréktől az órakerékig

Ez tulajdonképpen maga a mutatószerkezet, mely a szerkezet számlap felöli oldalán helyezkedik el. Kerekei a következők:

• Negyedeskerék: a perckerék tengelyére kerül rá, vagyis ez is 60 perc alatt tesz meg egy fordulatot. A számlap felett erre kerül rá a percmutató.
• Váltókerék: kapcsolatot termet a negyedeskerék és az órakerék között megfelelő áttételek segítségével. Továbbá a felhúzó- és mutatóigazítószerkezet közvetítő kereke is ehhez csatlakozik, ezen keresztül zajlik a mutatóigazítás.
• Órakerék: a váltókerékhez csatlakozva 12 óra alatt tesz meg egy teljes fordulatot. A számlap felett erre kerül rá az óramutató.

A legfontosabb áttételek

A legfontosabb áttételek közül kettőt tulajdonképpen már meg is ismertünk. Az első a perckeréktől a gátkerékig tartó rész, „a” kerékrendszer. Ezen szakasz van kihatással az óránkénti féllengésszámra. Ennek jellemző értékei a 18.000 (2.5 Hz), 21.600 (3 Hz), 28.800 (4 Hz) Vagyis, ha azt növelni vagy csökkenteni szeretnénk, akkor a megoldás itt keresendő.

A második a motorkerék és perckerék közti szakasz. Ezek között a kerekek között alapvetően nincs közbeiktatott kerék, viszont – jellemzően fali-, vagy asztaliórákban – mégiscsak előfordul, hogy van. Az itt közbeiktatott kerekekkel lassítható a motorrugó fordulatszáma, vagyis növelhető az óra járásideje. Példának okáért, a 8 napos járástartalékkal bíró asztali óráknál egy közbeiktatott kerék szokott elhelyezkedni.

A harmadik a negyedeskeréktől az órakerékig tartó lánc. Itt a váltókerék tribjének, valamint az órakerék fogszámát változtatva tudjuk változtatni, hogy az óránk 12, vagy 24 órás kijelzésű legyen.

Záró gondolatok

Természetesen a fentebb taglalt értekezés, a teljesség igénye nélkül íródott. Különböző órákban, ahol más és más komplikációk vannak, előfordulhatnak még egyéb megoldások is. Amiről most olvastál, egy általános, 3 mutatós óra alap kerékrendszerét mutatta be. Ehhez lezárásképpen itt egy kép, ami összefoglalja egy egyszerű karóra teljes kerékrendszerének felépítését.

Remélem eme cikkben tudtam sok újdonsággal, valamint érdekes információval szolgálni. Kérlek legközelebb is tarts velem ezen cikksorozatban, ugyanis sok mindenről van még mit beszélnünk az órák működése kapcsán.

Szerző

Zsigmond Viktor

Huszonéves, gyógyíthatatlan óramániás. Hobbimat iskolai szintig fejlesztettem, így néhanapján erősen kocka dolgokat is olvashattok tőlem. Órás kalandjaimat, illetve fejlődésemet igyekszem dokumentálni képes, valamint írásos formában is – előbbit főleg Instagramon, utóbbit pedig itt, az 5BAR oldalán.

Legfrissebb bejegyzések

További cikkek

• 2025.05.26.CikkekCrocs G-Shock, avagy G-Crocs?
• 2025.05.09.CikkekMélytengeri szörnyeteg – Vostok Europe Batiscafos
• 2025.04.14.CikkekAz érthetetlenség magas foka – Orient Star Contemporary Date
• 2025.04.01.CikkekRolex 2025-ös újdonságok